Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

IV. Adatok a főiskola 1915-16. tanévi történetéhez

— 57 — 112 főgimnáziumi tanuló és 11 hittanhallgató, összesen 123 ifjú küzd hazánkért és lételünkért a különböző harctereken, avagy áll fegyveres kiképzés alatt. Meg kell még itt emlékeznem egy jelentős intézményünkről, a főiskolai köztartásról is, amelyre szintén nem csekély súllyal nehezedett a hadi állapot által előidézett helyzet. Ez intézményünknek kétségkívüli nagy jelentőségét az adta meg, hogy olcsóságánál fogva számtalan szegénysorsu tanulónak tette lehetővé iskolái elvégzését. Előrelátó gondosság folytán lehetővé vált ugyan a tömeges élelmezést fenntartani; de a nagymérvű drágaság miatt az eddigi élelmezési díjat kétszeresére kellett felemelni. S ez a rendszabály valószínűleg több növendékünket tanulmányaik félbeszakítására kényszerítette volna, vagy legalább is csak nagy megerőltetéssel folytathatták volna azt, de főt. püspök úr bölcsessége utat és módot talált rá, hogy növendékeink e szomorú kényszerűségtől megkíméltessenek. Ami pedig azt illeti, hogy intézetünk miként töltötte be feladatát, életcélját, hogy a tanítás és tanulás miként és mily eredménnyel folyt? mivel ennek megítélésére mások vannak hivatva, azért legyen elég arra utalnom, hogy felettes hatóságunk ez évben is éber gonddal őrködött fölötte. A szokott látogatások alkalmával főt. Németh István püspök, nt. Kis József főiskolai gondnok és főt. dr. Antal Géza egyházkerületi főjegyző urak megfigyelték tanítványaink szorgalmát és előmenetelét; egyben pedig hálás köszönetünket kell kifejeznem felettes hatóságunknak nagybuzgalmú és jóindulatú támogatásáért, mellyel a tanári kart nagy és nemes hivatása teljesítésében segítették. De azt talán mégis kimondhatom anélkül, hogy ildomtalanság vádja érhetne, hogy a tanári kar főiskolánk hagyományához híven az életre igyekezett nevelni: ezért az értelem fejlesztése mellett nagy gondot fordított a jellemképzésre, a vallásos és hazafias érzelem ápolására, valamint az ifjúságnak önmunkásságra és önképzésre való serkentésére. Ezen törekvésnek megfelelően sok és különböző alkalmat nyújt főiskolánk törekvő ifjainknak a szorosan vett iskolai kötelességen kivül az önmunkásságra, önképzésre, a művészi hajlamok és képességek kifejlesztésére. Ez alkalmak: a főiskolai pályakérdések, a theológiai önképzőkör, az ifjúsági képzőtársulat; a nem kötelező tanfolyamok, mint a német, angol, francia tan- és társalgási órák, a gyorsirókör, a gépírás, a rajz, ének- és zeneórák. Míg a vallásos és hazafias érzés fejlesztését szolgálták: a templomi- s a köznapokon a tantermekben tartott istenitiszteletek, a Ker. Diákegyesület, a Konfirmált Ifjak Egyesülete, a helybeli református egyház és Református Leányegyesület által rendezett vallásos-estélyek, melyeken ifjaink tevékeny részt vettek, továbbá a lie. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár által a hadbavonuló főgimnáziumi ifjakkal tartott vallásos jellegű összejövetelek és az iskolai ünnepélyek, mint a theol. akadémiai önképzőkör által október 31-én rendezett reformációi emlékünnep, a főiskolai ifjúság, illetőleg az Ifjúsági Képzőtársulat március