Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

II. Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. Irta Czeglédy Sándor

II. Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. — Székfoglaló értekezés. — Irta: Czeglédy Sándor theol. akad. r. tanár. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Ur! Nagytiszteletű és Nagyságos Igazgató Tanács! Nagytiszteletű és Tekintetes Tanári Kar! Nemes Tanuló Ifjúság! A főtiszteletü dunántúli református egyházkerület 1914 szeptember 20-án tartott közgyűlése jónak látta, hogy engem pápai theol. akadémiája nyilvános rendes tanáráúl alkalmazzon s az ó-szövetségi tanszak tudományainak előadásával megbízzon. Mikor ezért, a rám nézve rendkívül megtisztelő és felemelő bizalomért hálás köszönetet mondok, a Nagytiszteletü és Nagyságos Igazgató Tanács felhívására az intézet kebelében fennálló régi szokásnak megfelelőleg állásomba székfoglaló értekezés tartásával lépek be, amelynek tárgya és cime a következő: Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. Mielőtt a címben foglalt kérdést behatóbb tárgyalás alá venném, szükségesnek látok néhány megjegyzést előre bocsátani thémám nehézségéről s fontosságáról, — nem azért, hogy szerény munkálatomat kedvező szinben tüntessem fel, de, hogy mentsem fogyatékosságát s némileg megokoljam a vizsgálódásnak gyakorta negativ eredményeit. A kérdés nehézségét mindazok önkéntelenül érzik, akik valaha az ó-szövetségi tudományok terén munkálkodtak. Az ó-szövetségi vallás fejlődése roppant munkamezőt tár a kutató elé, amelynek átfogó és minden főproblémára kiterjedő feldolgozása eleddig kevés tudósnak állott módjában. Attól fogva, hogy az Egyptomból megmenekült nomád izraeliták elözönlötték a pusztaságot s megállottak a Sinai lábainál, hogy csodás jelenségek között Mózes tolmácsolásában elvegyék Jahveh Isten parancsolatait, ama korig, amíg az ó-szövetség betetőzőjének s az új elhozójának, a názáreti Jézusnak szivében először gyúladt