Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

VII. Főgimnázium

— 99 — előleges katonai kiképzését ajánlotta a fenntartó testület figyelmébe. A főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 1915 október 18-án, 83. sz. alatt hozott határozatával kimondta, hogy ez a mi intézetünkben is meghonosítandó. A rendelethez csatolt Irányelvekben megszabott gyakorlati rész tanítására Maller László ny. m. kir. honvéd főhadnagy nyert alkalmazást; az elméleti részeket pedig dr. Cseh-Szombathy László intézeti orvos s Futó Jenő és dr. Lakos Béla főgimn. tanárok tanították. Az oktatás 1915 október 11-én kezdődött. Hálás érzéssel jegyezzük föl, hogy a Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 1915 október 18-án, 30. sz. alatt hozott határozatával 1915 julius 1-től kezdődőleg megadta a tanároknak a szabályszerű lakbérilletményt s a családi pótlékot; a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr pedig 1916 január 11-én, 153320. sz. alatt kelt magas rendeletével 20 %-os hadisegély cimen 13400 K-át volt kegyes utalványozni a tanári kar tagjai számára. Régi óhajtást teljesített a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter úrnak 1916. évi január 22-én, 2531. sz. alatt kelt magas rendelete, mellyel Mesterházy László ág. hitv. evangélikus hitoktató részére 1200 K jutalomdíjat utalványozott. Ezzel megszűnt az a visszásság, hogy az ág. hitv. evang. vallású növendékektől hitoktatói díj cimen külön díjat voltunk kénytelenek szedni. Fájó szívvel emlékezünk meg Farkas Dezső ny. tanárnak 1915 október 30-án, özv. Vikár Kálmántiénak 1916 február 21-én s özv. dr. Bodola Gyulánénak 1916 március 1-én történt elhunytáról. Az elsőt egy hasznos életpálya, a két utóbbit férjeik emléke fűzte intézetünkhöz. A halál mindig az elmúlás szomorú érzését kelti föl szivünkben ; de amikor az 1914 szeptember 24-én hősi halált halt dr. Bodola Gyula barátunk fiatal özvegyének a koporsóját láttuk, ez az érzés még erősebb volt bennünk. Legyen áldott emlékezetük 1 A tanári kar tagjaira a rendkívüli viszonyok rendkívüli terheket róttak az intézetben is; mégis ezek mellett a társadalomban rájuk háruló kötelességeket is iparkodtak elvégezni. A társadalmi egyletek és körök munkássága városunkban is jórészt a háborús jótékonyság körére szorítkozott. Tanári karunk minden tagja megtette ezen a téren is a maga kötelességét. Azonkívül Pápa város és Veszprémmegye közgyűlései is tanúskodnak arról a közhasznú tevékenységről, melyet tanári karunk egyes tagjai társadalmi téren végeztek. A tanév folyamán 29 gyűlést tartottunk, melyből egy alakuló, egy tanévet bezáró, négy ellenőrző s négy osztályozó tanácskozás volt. Nagyobb munkálatot nem készítettünk, a jövő fejlődést célzó javaslatokat nem tettünk, mert a mindennapi munka igénybevette, lefoglalta minden erőnket. Hogy a rendkívüli viszonyok között is rendben mentek az intézet ügyei, az főleg és első sorban a tanári kar lelkiismeretes buzgóságának tulajdonítható. 7*