Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1914

IV. Adatok a főiskola 1914—15. tanévi történetéhez

— 21 — tanári kar tagjai osztották fel egymás közt, részint dr. Horváth József, Czeglédy Sándor, Pongrácz József és Csizmadia Lajos theol. tanárok vállalták el s tanították az utóbbiak november 30-ig, december 1-től pedig ezek helyében Antal Dénes és Szánthó Kálmán tanárjelöltek helyettesítették a távollevőket. A nagy világháború a tanuló-ifjuságot sem hagyta érintetlenül. Nem arra gondolok, hogy növendékeink hivatásuk teljesítése közben is velünk együtt állandóan figyelemmel kisérték a harctér eseményeit. Szomorú volna, ha nem úgy lett volna; hanem, hogy ifjaink közül is számosan harctérre szólíttattak az iskola padjaiból. Még a mozgósításkor 4 előjegyzett első éves papnövendék hivatott be fegyveres szolgálatra, közülük hármat ugyan a kiképzés után haza bocsátottak. Viszont 2 másodéves még a tanév elején lemondva a törvényes kedvezményről, önként jelentkezett fegyveres szolgálatra, ugyszinte a második félév folyamán 1 negyedéves, majd a tanévet záró kollokviumok letétele után még 1 másod- és 1 harmadéves jelentkezett fegyveres szolgálatra. A főgimnáziumból is még a tanév kezdetén behivatott 3 VIII. oszt., a március hó folyamán tartott sorozás alkalmával bevált 44 VIII. oszt., 17 VII. oszt., 3 VI. o. és önként beállt 1 III. o. és 1 VII. o. tanuló. Eszerint főiskolánknak csak ez idő szerint való növendékei közül 6 papnövendék és 69 főgimn. tanuló vesz részt, illetőleg készül részt venni abban a rettenetes mérkőzésben, melyet hü és hatalmas szövetségesünkkel együtt létünkért kell végigküzdenünk. És egyben mély megilletődéssel, fájó szivvel kell itt megemlékeznem azon súlyos veszteségről, amely két drága és reményteljes életnek a becsület mezején való kialvásával ért bennünket. Dr. Bodola Gyula h. tanár, az ifjabb tanári generáció rokonszenves alakja, hű és lelkiismeretes pedagógus még az 1914. évi szeptember hó 24-én halt meg hősi halállal a galíciai harctéren; Hetessy Lajos II. éves theológus pedig ez évi március 29-én az uzsoki szorosnál áldozta föl ifjú életét hazánk védelmében. Legyen áldott emlékezetük s a kegyelem Istene adjon enyhületet a hozzájuk tartozók keservére és a mi fájdalmunkra 1 A nagy háború még más irányban is érintette intézetünket. Október 23-án hadi kórház céljaira kellett átengednünk a főiskola épületét. Theológiai akadémiánk ft. Németh István püspök úr házában talált barátságos otthonra. A lelkészképzés ügye iránt való szeretetből püspök urunk áldozatos készséggel ingyen bocsátotta rendelkezésünkre üresen álló házát. Fogadja nagylelkűségéért e helyen is hálás köszönetünket. Ép így hálára kötelezett bennünket és kész szivvel mondunk köszönetet a helybeli ág. hitv. ev. és ref. egyház elöljáróságainak, kiknek jóvoltából a főgimnázium egyes osztályai elemi népiskoláikban nyertek elhelyezést, mig a többi osztályok az eddig fiuinternátus céljait szolgáló ó-kollégiumunkban helyezkedtek el. A főgimnáziumnak ez a szétdaraboltsága a fennálló szaktanári rendszer mellett kétségkívül súlyos terhet rótt a tanári karra; de a nagy történelmi időkhöz alkalmazkodva panasz és zokszó nélkül kétszeres buzgósággal teljesítette nemes hivatását. Szólanom kellene itt a tanárok és tanulók részéről kifejtett évközi mun-