Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 27 — azt látjuk, hogy a XVI. században megjelent magyar nyomtatványoknak 30%-a esik Kolozsvárra, 70% pedig a többi 27 hazai nyomda között oszlik meg. Ennek a szélesen kiterjedő irodalmi munkakörnek központja, éltető lelke, legfőbb mozgatója Heltai volt. Az ő páratlan szorgalmú munkásságát kitűnően jellemzi Toldy: „Nem volt a XVI. században a magyar irodalomnak buzgóbb munkása, szerencsésebb müvelője, pártolója és terjesztője a szász születésű Heltai Gáspárnál".

1 A Heltai-nyomda első terméke volt a Catechismus minor, az első magyar nyelvű lutheri káté, amit a kolozsvári szász plébános irt az erdélyrészi magyar Lutherkövetők számára. A már régebben kéziratban levő szentírás első része azaz Mózes öt könyve pedig 1551-ben jelent meg s ezzel kezdi Heltai reformátori működésének legfontosabb részét. Mint az élőbeszédben irja: „Sok jámbor kévánja, hogy e szent bibliát magyar nyelven láthatnája és olvashatnája,

2 ezt pedig téteményeivel is megjelentette egy nemes és jámbor, istenfélő személy, Feiervárott lakozó Csáky Mihály. Mert nem kímélvén költséget mind nekünk segítségünkre volt, mind a nálunk nyomtatóknak". Megemlékezik Heltai munkatársairól: „Niha hárman, niha négyen is voltunk együtt e munkában: Heltai Gáspár kolozsvári, Gyulai Estván magyar prédikátor, Ozorai Estván és Viziknai Gergely."

3 írja tovább előszavában, hogy azért dolgoztak ilyen sokan, mivel többen a magyar szónak módját és járását jobban megérthették. Azután pedig elmondja, hogy többnyire a zsidó bibliát követték, minthogy a törvénybeli könyvek legelőször zsidóul Írattak. Heltainak, aki 1536-ban kezdett magyarul tanulni,

4 tehát férfi kora elején, szüksége volt oly jeles vezetőkre bibliafordításaiban, aminő volt Gyulai István és Vizaknai Gergely. Valószínű, hogy Heltainak kevés része van a biblia első részének fordításában: annak első és fő munkása Gyulai István volt; épen úgy, mint az 1552-ben megjelent biblia negyedik részének s ugyancsak ő nézte át a Tolnáról áthozott Jézus Sirah könyvét, amit 1551-ben adott ki a kolozsvári nyomda

5 és valószínű, ő a fordítója „Bölcs Salamon király könyveinek" is. Mig Heltai nyomdája az első bibliafordításokat kiadta, addig Erdély politikai életében Martinuzzi óriási horderejű változtatásokat vitt keresztül. Talán a nagy politikus nem számolt előre azon következményekkel, melyeket maga után vont a királynőtől ágyúdörgés között kicsikart lemondási oklevél. Alig hagyta el Izabella Erdélyt, Martinuzzi mellett minden hatalmat kezébe ' kerített Castaldo. Ennek tulajdonítható, hogy a reform-mozgalommal szemben annyira türelmetlen Martinuzzi kénytelen kelletlen elnézte a Heltai által kez1 Magyar költészet kézikönyve 98. 2 Bibliánac első része — C2. 3 U. O. — C2 —, C3. 4 Heltai: A részegségnek és dobzódásnak veszedelmes voltáról „Mert jól tudja kegyelmed, hogy nyelvem szerint szász vagyok és ezt a keveset 16 évig tanultam". 5 Borbély I: A Heltai-féle biblia. Magyar nyelvőr. 1910. 208.