Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 26 — férfi hallgatta az új vallás legnagyobb tanitóit.

1 Egy évnél tovább nem maradhatott Wittenbergben, mert már 1544 augusztusában kolozsvári papnak irja magát, ahova a volt gyulafehérvári kanonok, Adrián doktor helyébe választották meg a szász eklézsiák papjává. Szebennel való összeköttetéséről számos érdekes adatot említ fel Czóbel Ernő, melyekből kitűnik, hogy a szebeni egyház és tanács számtalanszor kikérte véleményét egyházi ügyekben s ezért többizben lepte meg a tanács ajándékokkal. Kolozsvári papsága idejében már az erdélyi szász egyházaknak egyik legtekintélyesebb papjaként szerepel; ezért hivta meg plébánosának Besztercze is 1548-ban; de az ajánlatot nem fogadta el,

2 mert wittenbergi tanulótársaival már ekkor hozzáfogott a bibliafordításokhoz, melyen „nagy erővel dolgozik Vízaknai Gergellyel, kivel együtt görög és latin nyelvből fordítja le a szent iratokat."

3 Haner, sőt maga Heltai is Martinuzzit okolja azért, hogy a bibliafordítások magyar nyelven meg nem jelenhettek; erre enged következtetni Heltai zsoltárjának ajánló levele is. Bod Péter irja

4, hogy „Csáky Mihály és neje Nizowszky Emerencia Martinuzzi sok ravasz praktikáit is elfordítá és ezen asszony kezdé serkenteni a magyarokat a biblia olvasására és annak kinyomatására költséget is rendelt". De sem Csáky buzdítása, sem neje áldozatkészsége nem volt elegendő, hogy a szent könyv magyar fordítása megjelenjen, mert Martinuzzi Kolozsvár városára bírságot vetett, ha megengedi, hogy a szent könyvet ott kinyomattassák. 1549-ben állítja fel Hoffgrev Györggyel Heltai a kolozsvári nyomdát,

5 mellyel az erdélyi magyarság között a reformációnak szélesebb körben való elterjesztését voltaképen megkezdte. A debreczeni nyomda kivételével hazánk egyik nyomdájának sem volt akkora része a reformáció terjesztésében, mint a kolozsvárinak. A kolozsvári nyomda felállításával a reform-mozgalomnak szellemi gócpontjává Kolozsvár lett. Eleinte ugyan a Brassóban gyártott papiroson nyomtatták a kolozsvári könyveket, de a Heltai által felállított papirmalom működésének megkezdése után ez a nyomda lett nemcsak az erdélyrészi magyar nemzeti irodalomnak, hanem a felvilágosodottság és a szellemi szabadság kiinduló pontjává. A magyarság között a szellemi evolúció voltaképen Heltai nyomdájának felállításával és irodalmi működésével esik össze. Azzal, hogy a Heltai által létesített nyomdában nemcsak egyházi irodalmunk termékei jelentek meg, hanem a XVI. század magyar világi költészete is csaknem ideszorúlt, rövid idő alatt Kolozsvár irodalmi gócponttá lett. A XVI. században megjelent 371 magyarnyelvű nyomtatvány közül 101 esik Kolozsvárra, pedig a gyulafehérvári királyi nyomda felállításával 1567-től kezdve pár éven át Heltai kolozsvári nyomdájának működése némileg meg volt bénítva. Mégis 1 Kemény: Deutsche Fundgr. 13. 2 Kemény: U. o. 17. s Haner: 210. 4 Bod Péter: Magy. ekl. hist. II. 30. 5 Borbély: Heltai Gáspár 11.