Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 73 — debreczeni zsinaton igyekszik keretek közé szorítani, Arany Tamás legyőzetése után, a reform-mozgalmat, kiterjeszkedvén a zsinat nemcsak a papság legszigorúbb megrendszabályozására, hanem a hitközség minden egyes tagjának morális életére is. Mig Mélius a politikai hatalom megítélésében Kálvin halhatatlan munkájának, az „Institutio"-nak negyedik részét fogadja el irányadóul és fogadtatja el a veletartó lelkésztársaival is, addig Erdélyben, mivel az evolúciót korlátok közé szorító zsinatot, minő a két debreczeni zsinat volt, nem tartottak és mivel maga az államfő is azt a tant vallotta magáénak, hogy a hit Isten ajándéka, az evolúció a maga előhaladásában meg nem akadályoztatott és Erdély magyar városaiban teljes társadalmi, hitbeli züllésre vezetett. Ezt igazolja az „Istendicséretek" előszava, melyben ugyan Heltai a kolozsvári társadalom állapotára mutat rá, de valószínű, hogy ilyen erős volt a szellemi mozgalom a magyarság többi városaiban, így Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Désen is. A kolozsvári pasquillárok és felette igen bölcs kovácsok — Heltai szerint — minden héten új opiniókat és a hitnek ágait kovácsolják. A szabad igehirdetés, a szabad szó és véleménynyilvánítás, mely mellett épen Heltai harcol legjobban munkáiban, 1568 után, hogy mit eredményez, mutatja az, hogy mennyire elferdítették az eleve elrendelés tanát, amiből egyesek azt következtették, hogy nem kell az embereknek könyörögni.

1 Az anabaptista tanok terjedésére mutat rá előszavának többi részeiben. Szerinte:

2 „A forgó doktorok, a csavargó hitnek ágai azt tanítják, hogy nem kell a keresztyéneknek templom, nem kell egyház, mert az a pápa találmánya, a pápa bálványozott benne. Azt prédikálják a forgó doktorok, hogy a keresztyén gyülekezetekben minden jó szertartások rendelés, fenyítés szűnjenek meg". Heltai a szegény község megvadulását, a keresztyénségnek pogányságra való sülyedését látja, mert szerinte: „így a keresztyén hit egészen elenyészik". Dávid 1570-re jövendeli az Isten országának beteljesedését és csakugyan ebben az évben a legtúlzóbb, a legradikálisabb tanok hirdetése teljes felbomlással, felforgatással fenyegette nemcsak a megalakult unitárius egyházat, hanem az egész keresztény társadalmat. Tóth Miklós és Schomerus túlzó tanai ellen épen Dávidék befolyására hozza be a király a cenzúrát és tiltja el az 1570-iki országgyűlés, mint fentebb említettük, a szertelen innovációt. Debreczennek és a szatmári síkság parasztságának apostola támad Szőts Lászlóban, ki nemcsak az anabaptista, chiliasta tanokat hirdette, hanem a politikai egyenlőséget is hangoztatta. Ezért hozza retrogád szellemű határozatait az 1570-iki medgyesi országgyűlés. Báthori megválasztásakor az örökös innovációktól nemcsak a keresztény társadalom felfordulását félti Dávidnak és társainak túlzásba menő tanításaitól, hanem a rendi társadalom fennmaradását is. Érzi ezt maga Dávid is egyik 1 Heltai: Istendicséretek. Ajánlólevél. 2 Heltai: Istendicséretek á i.