Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 44 — vallás tanainak. Ezek közbelépését a két szászból magyarrá vált reformátor, Dávid és Heltai vette igénybe és kieszközölték a királynétól a medgyesi zsinat összehívását, melyet a királyné augusztus közepére hivott össze.

1 Még a medgyesi zsinat előtt a szebeni tanács a lelkészeket felszólította, hogy az addig hirdetett tanításoktól a papság ne térjen el, maradjon meg hitében, mert más tan predikálását, mint amit már befogadtak, nem fogja megengedni.

2 A szebeni tanács levele, amely augusztus 14-én kelt, a medgyesi zsinaton megjelent nagyszámú evangélikus papságra óriási befolyású volt és így nagyon természetesen magára a zsinatra és annak lefolyására is. Dávid sem a szász püspökkel, Heblerrel, sem a magyar püspökkel Alesiussal megküzdeni nem tudott, mivel szóhoz sem engedték jutni és így dicstelenül távoztak „Krisztus aklától". Midőn Dávid látta, hogy sem a szász papokkal megegyezésre jutni nem tud, sem azok a zsinatokon szóhoz nem juttatják, Heltaival együtt egy védelmi iratot adott ki, melyben kálvini álláspontját igazolja. A Defensio kétségtelenül nagy hatást tett a magyar egyházak lelkipásztorai között és új zsinatra készítette elő azokat, amit Marosvásárhelyen november 2-án meg is tartottak. A marosvásárhelyi zsinat az első református zsinat Erdélyben, mely az urvacsorát Kálvin szellemében fogadja el. Kimondja a zsinat, hogy „Jézus Krisztus e vacsorában jelen vagyon, közli velünk javait az ő Ígéretében, de jelenléte nem testi, hanem lelki".

3 A zsinat a kialakult magyar nemzeti református egyház első erdélyi gyűlése volt, melynek végzéseit magyar nyelven adták ki. A magyar nemzeti református egyház megalakulására mintegy válaszul az erdélyi szász papok ez év december 1-én egy új zsinatot tartottak, ahol megszabták a lutheriánizmus szellemében a papság és a világiak hatáskörét.

4 A zsinat szövege szász nyelven jelent meg, ezáltal is igazolva az evangélikus egyháznak szász nemzeti jellegét. El volt tehát vágva a remény utolsó fonala is, hogy valaha a két nemzet egyházilag egyesüljön. Ettől fogva a reformációnak egy új korszaka kezdődik, melyben tovább haladva az evangéliomi igazság keresésének utján az evolúció már csak a magyarság között tudott terjedni, mert a szász nemzet a debreczeni zsinat után is mereven ragaszkodott Luther nézeteihez. A kálvini irány nagy előnyére szolgált az a körülmény is, hogy még a marosvásárhelyi zsinat előtt meghalt Izabella és ezután János Zsigmond tanácsosai közül épen azok befolyása érvényesült, akik még Petrovics életében rokonszenveztek a magyar nemzeti egyház nézeteivel. Másik nagy előnye és terjesztője volt a kálvini iránynak az a körülmény, hogy 1559. évben Heltai ismét nyomdájához jutott. így a kolozsvári vallás, amint akkor a református vallást nevezték, küzdeni, harcolni tudott úgy a csekély számban megmaradt katholikusok, mint az evangélikus egyházzal szemben. Heltai új nyomdájának birtokában megkezdhette 1 Teutsch II. 20-22. 2 U. o II. 21. 3 Kis Áron: Magy. ref. zsinatok 51. 4 Teutsch II. 23.