Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

- 36 — megvált a nyomda vezetésétől, amennyiben azt ez évben volt társának Hoffgrev Györgynek adta át. Ettől fogva öt éven keresztül nem vett részt a nyomda vezetésében, mint az Ágenda latin nyelvű ajánló levelében irja, társával való meghasonlás következtében. Ezen öt év alatt, mint a város plébánosa, a város közügyeiben is igen tevékeny részt vett, igy a város rendezésében s rábízták a városi fürdőház építésének felügyeletét is.

1 Amint a kolozsvári jegyzőkönyvekből is kitűnik, a város körüli szolgálataiért ő ugyan nem kapott nagyobb összeget, sőt a szegény városi tanács még a plebánosi fizetésével is adós maradt, mégis úgy látszik, Kálmáncsehi részéről erős támadásoknak lehetett kitéve. Az olcsó prédikátor az ellenfelével való vitában felhasználhatta Heltainak világi ügyekbe való beavatkozását és a város rendezése körül kifejtett munkásságának jutalmazását is felhordhatta a nép előtt. így érthető meg legalább az 1557-i százas tanács határozata, mely részben Heltai személye ellen szólott. Heltai tekintélyének csökkenéséhez hozzájárult Dávid Ferenc fellépese, ki a Kálmáncsehivel való vitában éles dialektikájával nagyobb eredményt tudott elérni, mint a vitatkozásban nem valami nagyon jártas Heltai.

2 A szászok 1557 januárjában a szebeni zsinaton Hebler Mátyást választották a szász nemzeti egyházak püspökévé. A zsinat a sakramentárizmus ellen való védekezés szempontjából több fontos határozatot hozott, amennyiben kimondta, hogy a szász egyházakra csak a Reformatio ecclesiarum Saxonicarum irányadó. Az istentisztelet egyszerűsítése tekintetében kimondják, hogy a füstölő és papi öltönyök használata mellőzendő, a templomi képeket, kivéve a történelmi jelentőségüeket, ki kell hordani; végül a kálvini és más eretnekségeket elkárhoztatják. Az úrvacsora kérdésében pedig szigorúan ragaszkodnak a wittenbergi eklézsia törvényeihez.

3 A szebeni zsinat után nemsokára a fehérvári gyűlés kéri, hogy tekintve az ifjúság nevelésének elhanyagolását, a műveltségnek naponkénti sűlyedését, a barátok kiűzése folytán megürült kolostorokat iskolákká alakítsák át.

4 A királyné meghallgatta a rendek kérését és úgy a kolozsvári, mint a vásárhelyi klastromoknak iskolákká való átalakítását elhatározza. Még fontosabb az erdélyi evolúció történetében a sokak által annyiszor méltatott 1557 juliusi tordai országgyűlés

5 azon határozata (Ut quisquis teneret earn fidem, quam vellet, cum novis et antiquis ceremoniis), mely az általános vallásszabadságot mondja ki és mint ilyen példátlan a XVI. század reformációjának történetében. Ha ezen országgyűlés előzményeit és annak lefolyását részletesebben vizsgáljuk, senki sem fogja az erdélyi rendek valami nagy türelmességének tulajdonítani ennek a szabadszellemü törvénynek meghozatalát, mely mig egyfelől a sakramentáriusok részére akarja biztosítani a 1 Jakab Elek: Kolozsvár tört. II. 2 Pokoly: I. 113. 3 Teutsch: Urkundenbuch II. 37. 4 Szilágyi: Erd. orszgy. eml. II. 16. 5 U. o. II. 78.