Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

Heltai mint lutheránus. Heltai születéséről és ifjúkoráról ép oly keveset tudunk, mint a legtöbb reformátoréról. A reformátorok bölcsőjét, gyermekkorát legtöbbnyire homály borítja: a nép vagy a városi polgárság gyermekei ők. Életüket azon időponttól kezdve ismerjük, midőn nevük a wittenbergi vagy valamely németországi egyetem matrikulájában először feltűnik. Mozgalmas életük, mely sokszor martir-halállal végződik, lázas irodalmi és polémiái munkásság között telik el. Az evolúció nagy harcában a legtöbb theologiai igazságért küzd, kevés van közöttük olyan, mint Heltai, aki megmarad mindvégig a morálnál, sőt munkáiban számtalanszor felhangzik a politikai elnyomottakért való kérő szózat is. Heltainak reformátori működése feltünteti az evolúció nagy harcában azokat a külömböző epochákat, melyeken keresztül ment a Báthoriak trónraléptéig az erdélyi reformáció. Mivel Heltai egyéniségénél fogva nem tartozott a legradikálisabb reformátorok közé, sokszor kellett üldözésekkel találkoznia épen azok részéről, kikkel reformátori működését együtt kezdte. Irodalmi munkásságának köszönheti Erdély legnagyobb theologusa, Dávid, hogy radikális innovációja kész talajra talált Erdélyben. Az összeütközések Heltai egyéniségére vezethetők vissza, aki, midőn látta a tekintély elvének tönkretétele után a teljes morális és társadalmi felfordulást, morális társadalmi irányú irodalmi munkásságával akart gátat vetni a szerinte teljes erkölcsi és társadalmi züllésre vezető innovációnak. Heltai születési helye bizonytalan, Bod Péter, Heltauból valónak tartja, mások

1 szebeni születésűnek mondják. Amily bizonytalan születési helye, éppen olyan születési éve is. Biztos adatot születésére vonatkozólag a nagy reformátor jeles kutatói sem tudtak találni, valószínű azonban, hogy 1505 táján született, erre enged legalább következtetni az 1565-ben kiadott Biblia második részének előbeszédje, melyben magát „vénnek" irja; ugyancsak ezt irja az „Isteni dicséretek és könyörgések" előszavában is. Ebből azt következtethetjük, hogy már ekkor 60 éven felül volt, tehát vagy 1505-ben, vagy a következő években kellett születnie, mert ellenkező esetben nem mondta volna magát vénnek. Élete többi folyása 1543 február 17-ig teljesen ismeretlen, midőn Wittenbergben iratkozik be az egyetemi hallgatók közé Gáspár Heltensis Transylvanus néven. Hontér János ajánlatávaljutott Melanchtonhoz és Lutherhez, hol mint már teljesen meglett 1 Borbély István: Heltai Gáspár. 5.