Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta: dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár. Erdély a szerencsés állami és közjogi alakulások révén a XVI. század reform-mozgalmának klasszikus hazájává lett. A reform-mozgalom négy évtized alatt a katholicizmustól a communis profétiáig, a Krisztus-nemimádás tanáig jutott. Három reformátor magaslik ki nagyszámú kortársaik közül: Hontér, Heltai és Dávid. Mind a három nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi reform-mozgalomnak kétségtelen legnagyobb, legkiválóbb hőse volt. 1542 után Hontér működése következtében nemcsak Brassóban és az egész „Bárcaságban, hanem a háromszéki síkságon és az Erdővidéken is elterjedt a reformáció az értelmesebb nemesek és papság között. Annyira elhiresedett volt Hontér a mi székelyföldünkön tanításáért és jó könyveknek elbővítéséért, hogy még a község közül való asszonyok is az ő nevét megtanulták és Henter Jánosnak hívták".

1 Sőt irja tovább Benkő „Csikba és Gyergyóba is béhat vala a reformáció, mert kivált a papok hajlandók valának arra azon tartományokban". A Brassóból meginduló reformáció nagy térfoglalásáról megemlékszik egy ma már elveszett székelyudvarhelyi ref. egyháztörténet is, mely igaz ugyan, hogy szóhagyományokra alapítja adatait; de Brassót tartja nemcsak a háromszéki reformáció kiinduló pontjának, hanem a kézdivásárhelyi és udvarhelyszéki reform-mozgalom megkezdését is a brassói szászok munkájának tekinti. Wagner, Hontér barátja a kátét görög nyelvre is lefordítja, hogy a Brassóban lakó görögöket is megnyerje a lutheri iránynak. Nagyobb fontosságú azonban az oláh káté kiadása 1544-ben, melyről Wurmloch emlékszik meg.

2 A reformáció gyors elterjedésének okát az egyháztörténészek igyekeztek megvilágítani. Kétségtelen, hogy az elterjedés gyorsaságát Erdély akkori politikai viszonyaiban és az erdélyi kath. főpapság humanizmusában kell keresni. Az 1 Benkő: Filius Posthumus kézirata. 3 Haner. 205.