Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1911

I. Gelléri Szabó János emlékezete. Emlékbeszéd. Az 1911 nov. 26-án Budapesten tartott emlékünnepélyen mondotta dr. Antal Géza theol. akad. tanár, orsz. képviselő

— 14 — Állásánál és műveltségénél fogva az ország legelőkelőbb férfiaival állott ismeretségben, vagy épen belső barátságban. Barátai között voltak: Ráth Károly, Türr István tábornok, ki őt olaszországi útja alkalmával rendkívül meleg szeretettel fogadta, Szabó Miklós, Degré Alajos, Szilágyi Dezső, Mogyoródy olasz ezredes, Rupp Zsigmond, Matuska Péter, Matuska István, Szentivány József, Jeszenszky Danó, Szenlgyörgyi Tasziló, Beöthy Zsigmond, Darányi Ignác, Tóth Lőrinc, Jókai Mór, Papp Gábor, br. Dániel Ernő, Gaizagó Salamon, Lukács György államtitkár, Karap Ferenc, Zsitvay Leó, br. Podmaniczky Frigyes, Biró Zsigmond és mások. Szűkebb baráti körben szeretett eltréfálkozni és szellemes előadásával épúgy lebilincselte a társaságot, mint ahogyan elragadta dalával, ha lágy hangjával rákezdett egy-egy bús magyar nótára. Sokat tett a hazai fürdőügy felvirágoztatására. Koritnicának, az 1868-ban részvénytársasági tulajdonba ment fürdővállalatnak részvényei egy részét Huszár Károllyal, Szentivány Józseffel és Hajós Józseffel együtt megvásárolták és az akkor még jelentéktelen kis fürdőt a virágzásnak magas fokára emelték. Gelléri Szabó János 35 izben volt Koritnicán; utoljára közvetlen halála előtt néhány hónappal, mintha csak bucsut akart volna venni kedvenc fürdőjétől. A fürdő-életben Koritnicán egész a legutolsó időkig vezető szerepet játszott úgy, hogy az Anna-bálokon a táncot Gelléri Szabó János nyitotta meg még 80 éves korában is. Élete utolsó másfél évtizedében más fürdőhelyeket is felkeresett és különösen a téli időszakban nagy előszeretettel utazott a délvidékre. Balatonfüred, Szliács, majd a külföldi fürdőhelyek közül Reichenhall, Gastein, Wiesbaden, Abbázia, Riviera voltak az általa meglátogatott helyek. Az utolsó években télen már alig tartózkodott Budapesten és csak május, junius, szeptember és október hónapokban lehetett őt a fővárosban találni, hol napjait a városligetben, vagy a Margitszigeten való sétára használta fel, mig korábban főleg a budai kir. kert volt kedvenc sétahelye. A külföldet nemcsak élete utolsó éveiben és nemcsak fürdőhelyeit látogatta meg; de korábban beutazta az összes művelt nyugoti országokat. Bejárta Német-, Francia-, Olasz- és Angolország nagyobb városait és itt nemcsak a Baedeker utikönyvében látható nevezetességeket szemlélte meg; hanem igyekezett behatolni a nyugati országok politikai és társadalmi viszonyainak ismeretébe is. A külföld kiválóbb