Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

III. Algéria. Irta dr. Lakos Béla főgimn. r. tanár

— 54 — Constantinei hegység. A hegyek közé alluviális medencék ékelődtek, mint a tlem9eni, a sidi bel abbesi, a maskarai, a setifi, constantinei. Ezek az alluvialis medencék általában fátlanok, de termékenyek, 800—1000 méter magasságban feküdvén a gabonatermelés főhelyei; azonban nem képeznek összefüggő egészet, hanem egymástól nagy távolságra vannak és hatalmas hegységek választják el a nyugati medencéket a keletiektől. A Teli Atlason túl terül el egészen a Sahara Atlasig a Magas Plató, mely kréta-jura korú kőzetekből áll, azonban nem gyűrődések eredménye, mint az Atlas, hanem lassú feltöltési folyamat útján keletkezett. A Tell Atlas és Sahara Atlas márga, agyagrétegei lassan töltötték fel a köztük levő mélye­déseket, néhol azonban a régi gyűrődött hegység csúcsai kiemelkednek a platóból, mint „valami szigetroncsok". A magas plató lefolyástalan medencé­ket alkot, melyeknek legnagyobb mélyedéseit chottok foglalják el. A magas plató orani része sós, agyagos, itt-ott sziklás vidék, mely 1000 méternél nagyobb magasságú, közel 200 km. széles. Ennek a nagy területnek nyugati felét a Societé Franco Algerienne tulajdonában levő, közel 300 ezer hektár kiterjedésű Mer d' Halfa képezi, melyről 6 millió frank értékű halfa-füvet adott el külföldre a társaság. Az algéri provinciában a magas plató legelteté­sére alkalmas terület, melynek vizeit a nagy Chott ech Chergui veszi magába. A Cheliff folyó felső folyása mentén a magas plató európai kolóniák alapítá­sára épp úgy alkalmas, mint a legkeletibb része, melynek középpontjába esik Batna, hol az európai kolóniák gabonatermeléssel foglalkoznak. A rómaiak idejében rabszolgák által művelt Chott el Hodna vidéke, ma csak legelő, bár öntözéssel ezt a területet is müvelhetővé lehetne tenni. A Sahara Atlas, a nagy Sahara sivatagnak északi határa, „hajóroncsok maradványaihoz hasonló". Nyugaton kopár, szaggatott hegységek terül­nek el, mint Figuig massiv, középen van a Djebel Amour bő forrásokkal, termékeny talajjal, erdőkkel koszorúzva, méltán megérdemli, hogy a ben­szülöttek tündérországnak nevezzék. Keleten az erdős, sűrűn lakott Djebel Aures, mely gyönyörű cannon völgyeiről nevezetes. A Djebel Aures málló márga sziklái töltik fel lassanként az arab Cheragát. Algériának vannak jól öntözött területei, de hajózható folyója egy sincs, legnagyobb a Cheliff, de ennek is kevés a vize, úgy hogy augusztusban inkább folyó sárnak tűnik fel. A hegyi patakok nyáron kiapadnak, csak öntö­zésre alkalmasak, nagyobb a gyönyörű völgyü Isser és Roummel, a bővizű Kebir, az öntözésre alkalmas Saf-saf és végül Seybouse, mely egyedüli folyója Algériának, mely torkolatánál a kis hajókat is elbirja. Algéria a mérsékelt meleg zóna alá tartozik és az Atlas fokai szerint három klíma-régióra oszlik: I. Tell, II. Magas plató, III. Sahara. A Teli földközi tengeri klimáju, a nyár meleg és száraz, a tél esős, de kellemes. Mivel a tenger hatása annak közelségétől függ, azért csak a tenger­parton egyenletes a klima. A tengerparti síkságokon a nyár meleg, nedves; de magasabb helyeken a nyári hőség észre sem vehető. A partmelléki váró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom