Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

III. Algéria. Irta dr. Lakos Béla főgimn. r. tanár

f III. Algéria* — Irta: dr. Lakos Béla főgimn. r. tanár. — Északnyugati Afrika összefüggő geográfiái egységet alkot, melynek éghajlata, növényzete dél-európaias, ezért neyezi Magreb-ntk, napnyugat országának az arab. Az Atlas hegyrendszere geológiai tekintetben az Apenninekkel és a pyrenei félsziget hegységeivel azonos felépítésű, nem csoda tehát, hogy ezen területnek történeti.fejlődése sokkal inkább lépést tartott Dél-Európa történeti fejlődésével, mint Afrika bármely másik része. Midőn a föníciai kultura a Földközi tenger keleti részéről a nyugati felére, Karthagóba tette át székhelyét, az Atlas vidéke lett ennek a világhatalomnak a bázisává, 146 után ez a tartomány latinosodott el legelőször és itt Kr. u. 698-ig, tehát majdnem a leghosszabb ideig tartotta fönn magát a római latin kultura. Afrika provincia mindig úgy szerepelt, mint Róma éléstára, ez tartotta el gabonával a császárok korában nemcsak Rómát, hanem Itáliát is. Csak magában a mai Algériában félszázra megy a romokban heverő városok száma, ezek között Theveste, Lambaesis, Thamougadi, a legépebben megmaradt antik városok, sőt az utóbbival épség tekintetében egyedül Pompei versenyezhet. Északnyugati Afrika az egyedüli területe a nagy kontinensnek, amelyet a népvándorlás korában, 430-ban, a germán invázió megszállott és mindaddig birták ezt a területet a vandalok, míg Bizánc az Atlas vidékét is nem egyesítette Itáliával. A 698-tól kezdődő mohamedán korban az arabok nemcsak az Atlas vidékét, de a pyrenei félszigettel együtt Provenget, Szicíliát, DélItáliát is birtokukba vették, úgy hogy a Földközi tenger nyugati medencéjét az araboknak is sikerült rövid időre egyesíteni. Az arab uralom hanyatlásával az utolsó keresztes hadjáratok — így IX. Lajosé is — már nem annyira a Szentföld birtoklásáért folytak, hanem Észak-Afrika egyes középpontjait akarták minden áron elfoglalni. A XVI. században, midőn az apennini és pyrenei félsziget V. Károly kezébe kerül, * Szerző 1910 — 1911. év telén Észak-Afrikában az egyházkerület támogatásával tanulmányutat tett, ezen útjáról munkát ir, melynek egy részletét itt közöljük.