Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

I. Váli Ferenc emlékezete. Emlékünnepély születésének 100-ik évfordulója alkalmából, 1910 szeptember 30-án

— 15 — ben született. A rózsaláncot, mely Válit a Jókay-családhoz fűzte és a vaspántot, mellyel Váli erős akarata Jókai Mórt lebilincselte, maga a költő „Negyven év visszhangjában" így irja le: „Mikor Pozsonyból hazakerültem, már akkor az én feledhetetlen jó apámat halálos betegen találtam. Még abban az évben meg kellett ismernem azt a megmérhetetlen nagy fájdalmat, ami az árvaságra jutás. Ez annyira összetörte a lelkemet, hogy halálos beteg lettem utána. Csak áldott jó Eszter néném ápolásának köszönhetem, hogy megmaradtam. Itt hozta elém (ismét) a sors azt a férfiút, akinek befolyása egész életemre kihatott, Váli Ferencet. Elébb tanárom volt. Később sógorom lett, ki nénémet elvette. Puritán szigorúságú ember volt. Sok oldalú tudományos műveltséggel birt. Nemcsak azt tanította, s nemcsak azokban a tanórákban, amik kötelezett tantárgyak és órák voltak, hanem mindenfélét, ami az életben hasznos, ami a műveltséget kiegészíti. Reggeltől estig foglalkozott a lélekműveléssel. Senki sem sokalta meg. Ugy tudott tanítani, hogy az gyönyörűség volt. Három év alatt megtanított franciául, angolul és olaszul. Igaz, hogy mindennap télen, nyáron öt órakor reggel már ott kellett lennem az ő irószobájában; de azt meg is szoktam, úgy hogy most is hajnalban kelek fel s tiz óráig dolgozom, mikor más ember felkel, már akkor én elvégeztem s járok a publicum officium után. Ez alatt mindennapi gyakorlataim voltak a rhetorika és poézis feladványai ; de azok (hála Istennek) mind elégtek a padláson Komárom bombázása alatt; nem kell rettegnem, hogy valaha kinyomtatják." Váli Ferenc esküvője Ns. Ásvay Jókay Eszter kisasszonnyal 1839 szeptember 30-án volt. Eskető papjuk Tüdős József, az egyik lelkész, tanú pedig Szondy László, a másik lelkész és Kossár Ferenc, a kurátor és városkapitány. T. Ns. Ásvai Jókay József úr, hites ügyvéd és Árvák Atyja, már csak mint néhai, tisztelendő Váli Ferenc atyja, mint madi lelkész van bejegyezve. Jókayné, született Pulay Mária, 1837 október 31-én vesztette el jó urát és jutott özvegységre; ő vezette a házat és adta férjhez Eszter leányát; hiszen vezethette, mert már az előbbi években is „Jókayné uram"-nak mondották az élces komáromiak. Mikszáth Kálmán „Jókai Mór élete és kora" cimü munkájában Jókaynét és özvegysége előtti éveit így jellemezi: „A gyermekek és a jövödelem növekedésével a Jókayék visszahúzódó természete is engedett, sűrűbben kezdenek társaságokba járni s az ő házuk is nyitva van. Egyike az elsőknek, legtiszteltebbeknek Komáromban. Az asszony fenn tudja tartani a rangot. Amennyi jóság elfér kifejezésteljes, világos búzavirág szinü szemeibe, annyi szigor honol a homlokán. Ritka tipusa az akkori asszony-vicispánoknak. Puritán erkölcsű, tekintélyén csorbát nem tűr, mert egész múltján nincs makula. Szembeszáll a nagyok gazságával, hatalmaskodásával; de meglágyítja a kicsinyek nyomora. Ha ügye-baja van, elmegy a törvénybe és nem hagyja a jus-