Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1908

I. Hegedűs Sándor emlékezete. Emlékbeszéd a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság emlékünnepén, 1908 október 1-én elmondotta dr. Antal Géza theologiai akadémiai tanár

I. Hegediis Sándor emlékezete. — Emlékbeszéd. — A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1908. évi október hó 1-én tartott emlékünnepélyén elmondotta dr. Antal Géza theol. akad. tanár. Hegedűs Sándor emlékezetét felújítani jöttünk össze a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság mai kegyeletes ünnepélyén. De nem — nem jól fejeztem ki magamat. Kell-e, lehet-e megújítani emlékezetét annak, kiről elmondhatjuk azokat a szavakat, melyeket Jonathán intézett a búcsúzó Dávidhoz: „Annak okáért élni fog a te emlékezeted, mert üres lészen a te helyed". Nem Hegedűs Sándor emlékét újítjuk fel, hanem egy vallásos, munkás élet felmutatásából akarjuk elvonni a tanulságokat, s akarunk erőt és bátorságot meríteni, hogy folytassuk, vagy vegyük fel a munkát az emberi tevékenység minden terén abban a szellemben, melyben ő azt a maga munkás élete minden pillanatában folytatta. Nem vállalkoztunk-e nehéz, szinte megoldhatatlan feladatra ? Hegedűs Sándor mint hírlapíró, mint a nemzetgazdaságtan problémáival elméletileg foglalkozó tudós, mint gyakorlati politikus és államférfi, mint a közgazdasági élet és tevékenykedés egyik elsőrangú vezető embere, mint az emberbaráti s közjótékonysági intézmények támogatója, mint egyházának minden irányban és vonatkozásban fáradhatatlan munkása, s végre — amit legelső helyen kellett volna említenem — mint családjáért s hozzátartozóiért a legteljesebb mértékben gondoskodó apa és rokon — oly sokoldalú működést fejtett ki, hogy ennek ismertetése, méltatása méltán ejthetne gondolkodóba nálamnál hivatottabbakat is és joggal támaszthatná kételyeket a vállalkozás sikere iránt. Megvallom, ha célomúl tűztem volna ki, hogy Hegedűs Sándort főleg közéleti tevékenysége említett vonatkozásaiban rajzoljam í*