Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1907
I. Gondol Gábor emlékezete. Elmondotta Gondol Gábor emlékünnepén Pápán, 1907 szeptember 29-én dr. Antal Géza theologiai akadémiai tanár
_ 4 és az arra előkészítő tantárgyakat hallgassam". így tehát a jogi szakra iratkozott be, s az anya kénytelen volt belenyugodni abba, hogy fia önállóan, az ő óhajtásától eltérőleg, válassza meg pályáját. Önállósága nemcsak pályájának az anyai óhajtás ellenére történt megválasztásában nyilatkozott meg; de megnyilatkozott a módban is, melyen jogi tanulmányait folytatta. Igaz, hogy erre mintegy ráutalta legjelesebb tanárának Stettner (Zádor) Györgynek, később a hétszemélyes tábla tagjának s főiskolánk egyik legnagyobb büszkeségének, a tanításnál követett eljárása, amennyiben Stettner a maga tanári működésével nem azt akarta elérni, hogy az akadémiai ifjúság hosszabb-rövidebb kompendiumokat minden önálló munkásság nélkül betanuljon, hanem azt, hogy tanítványai az ő magyarázatainak s a meglévő irodalomnak önálló feldolgozásával gyakorolják értelmüket. Gondol Gábor maga irja életrajzában: „Az időben a tételes jogot Stettner (Zádor) György, széles jogtudományáról, alapos s az ismeretek minden ágára kiható képességeiről országszerte ismert tanár tanította. Előadásaiban Kövi Sándor nagynevű sárospataki volt tanár rendszerét követte. Stettner György előadásaihoz kéziratot nem készített, hanem egyszerűen Kövi Sándor munkáira s azoknak Fogarasi által készített magyar fordítására hívta föl tanítványai figyelmét. Ily viszonyok közt az előadások alatt tett jegyzeteimet az előadások végével még közvetlen emlékezetemben levő magyarázatokból kiegészítve, kéziratot szerkesztettem, melynek mind magam, mind tanulótársaim, kik ezt lemásolták, nagy hasznát vettük nemcsak az iskolai vizsgák alkalmával, hanem a később bekövetkezett ügyvédi rigorozumoknál is, melyek a negyvenes években már szigorúbban kezeltettek." Jogi tanulmányai bevégezése után megélhetést biztosító állás után kellett néznie. Szegény helyzete arra utalta, hogy valamelyik nevesebb ügyvédnél joggyakornoki állást foglaljon el. Ám a feltételek oly kedvezőtlenek voltak, hogy kénytelen volt kapva kapni egy nevelői álláson, mely Bocsor István ajánlatára egy fejérmegyei birtokos családnál nyilik meg számára. Függetlenség után vágyódó természete nem szívesen türi a lekötöttséget, mellyel a nevelői állás általában s az apróbb megaláztatásokat, melyekkel egyes, fájdalom, gyakori esetekben összekötve van. Maga írja ide vonatkozólag önéletrajzában : „Az ember a magánnevelői állásban jő tudatára azon legvalószínűbb indokoknak, melyek a régi rómaiakat gyermekeiknek arra képesített rabszolgák által tanítására, a középkori német lovagokat pedig, fiaik tanítás nélküli nevelésére indították". Csodálhatjuk-e hát, ha a legelső alkalommal búcsút mond ez állásnak, melynek kellemetlenségeit a fenti szavak meglehetős burkoltság nélkül sejtetik? Ügyvédi vizsgálatot 1846 októberében állott. Minősítvénye épúgy kitűnő volt, mint ahogy kitűnő volt az összes akadémiai és jogi tanfolyamon minden egyes tantárgyból nyert osztályzata. Ragályi Tamás ajánlatára minden ellenvetés nélkül megkapja a jurátusi stipendiumot, melynek birtokában módja és ideje van jövendő pályaválasztásának körülményeit minden oldalról mérlegelni.