Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1906

IV. Adatok a főiskola 1906-1907. tanévi történetéhez

— 18 Kegyelettel kell felemlítenem továbbá a múlt év folyamán elhunyt Tarczy Zoltánné úrnőt, aki mintegy 40 ezer koronát hagyományozott végrendeletileg főiskolánknak; néhai Szabó Ede volt helybeli kereskedőt, aki 400 drb könyvet 900 korona értékben hagyományozott főiskolánkra ; továbbá nt. Dózsa József tatai lelkész urat, aki a theol. önképző-körnek prédikációk jutalmazására 500 korona alapítványt tett; nt. Puskás János látrányi lelkész urat, aki kevésbbé tehetséges, de szorgalmas tanuló részére 100 korona alapítványt tett; nagyságos Konkoly Thege Imre urat, aki zsinati napidíjait 100 koronát az alumneum-alapra adományozta és tek. Kádár Kálmán vámosmikolai ügyvéd urat, aki néhai Mitrovics Gyulának nemrég megjelent „Papi dolgozatok" cirnii művéből 10 példányt adott theológusok jutalmazására. Ezen jóltevőink mellett még hálára és köszönetre vagyunk kötelezve főiskolánk ama régi nagylelkű jóltevői iránt is, akik mint eddig, úgy ez évben is meghozták áldozataikat, így nm. galanthai és fraknói gróf Esterházy Pál úr ő exellenciája a gróíi hitbizományi uradalma által évenként kiadatni szokott 48 méter tűzifát ez évben is kiutalta felerészben főiskolánk, felerészben a főiskolai köztartás számára. Nm. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter úr, főiskolánk örökös tiszteletbeli gondnoka ez évben is 200 koronát adományozott az Önképzőkörnek és a Segítő-Egyesületnek. A Pápai takarékpénztár is 200 koronát adott a főiskola céljaira, 200 koronát pedig szegénysorsu tanulók segélyezésére, melyből 150 koronát a főgimn. ifjúsági segítő-egyesület, 50 koronát pedig Huzsás Lajos III. éves jeles előmenetelü és példás magaviseletű papnövendék kapott. Fogadják e jóltevőink külön-külön és együttesen e helyütt is leghálásabb köszönetünket. íme, mélyentisztelt közönség! A lefolyt tanévre visszatekintve, ezek azok a kimagasló események, amiket fel kelle sorolnom s amelyek azt bizonyítják, hogy főiskolánk hivatását hiven igyekszik betölteni. És most, midőn tanárok és tanítványok egy időre, de a viszontlátás reményében bucsut veszünk egymástól: emeljük fel szemeinket a nagy Istenhez s kérjük az Ö áldását jóltevőinkre, elöljáróinkra, főiskolánkra, ennek tanáraira és növendékeire, hogy virágozzék ez intézet időtlen időkig s nemzedéket nemzedék után nevelhessen fel istenfélelemben, haza és egyház buzgó szeretetében, az igaz műveltség és felvilágosodás terjesztésére. Az Ur adja erre áldó és megszentelő kegyelmét!