Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905

I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő

— 5 — kevesebb szerencsével beolvasztott a spanyol uralom alá, ez volt Németalföld. Célját a közigazgatás központi szervezésével és a protestán­sok üldözésével érte el az uralkodóház ez országban s Németalföld leigázva nyögött a Habsburgok uralma alatt. Midőn e példát az osztrák-ág látta, mint célravezető eszközt, hazánkban is a közigazgatás központi szervezetét óhajtotta keresztül vinni több központi főhatóság létesítésével. Ilyen intézményül szolgált először a titkos tanács. Felállítása mindjárt a mohácsi vészt követő 1527. évre esik. Ezen, mindössze pár tagból álló testület az összbirodalom érdekeit volt hivatva ápolni. Döntött e tanács az egyes országok ügyeiben is; de mindig az összbirodalom érdekeire való tekintetből. Egy másik, szintén a központosítást szolgáló intézmény volt az általános udvari kancellária. Hasonlóképen 1527-ben vette eredetét. Az általános udvari kancellária feje legfőbb kancellár nevet viselt; ez a név megmagyarázza már nekünk, hogy ö egy­aránt ur az uralkodónak összes országaiban. Harmadik közös hatóság lett az udvari kamara, szintén 1527-ből. Ide tartoztak hazánk és Ausztria pénzügyei és az uralkodó­nak is magánháztartási kiadása. Ezekhez járult negyedik ilyen központosító hatóságul az 1556-ban felállított udvari hadi tanács, amely a katonai ügyeket tartotta kezében. így e négy hatóság, mint valami abroncs szorította egybe az uralkodó országait, természetes, hogy a szoros összetartás céljából uralkodóink időnként ez abroncsot meg is szorították. Ezekhez járult végre, hogy még a katholikus vallást is összekötő eszközül használta föl a bécsi kormány. Hazánk e politikai helyzetében sohasem lehet eléggé méltányolni a reformációnak azt a nagy szolgálatát, mit önállóságunk fenn­maradása ügyében teljesített az országban való nagy elterjedésével. A reformáció ezen elterjedése volt azon nagy akadály, amely amaz összeszorító abroncsnak nem engedett. A pusztán katholikus vallású Ausztriával a nagyobb részében protestáns vallású hazánk össze nem olvadhatott. Ez a reformációnak nemzetfenntartó szolgálata hazánkban. A lelkiismereti szabadság s a politikai szabadság egy-ugyanazon tőből fakadnak, aki az egyiknek gyökerét kitépi, kitépi vele a másikét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom