Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1902
I. Az igehirdetés alapelvei. Székfoglaló értekezés Csizmadia Lajostól
— 30 — bocsássak, hanem hogy fegyvert". Ezáltal megadja táborának a harci riadót, mire válaszul Melius is ocla vágja Dávid táborának: „arra hitt, választott engem az Ur, hogy én prédikáljak, azért köteles vagyok prédikálni, vagy ver, vagy kerget ez a világ, vagy éhezem, vagy szomjúhozom, vagy élek, vagy halok, de életem vesztése alatt tanítanom kell". Ezen felhívó szavakra megindul a nagy küzdelem, amelyben Káról inak is elsőrendű szerepe van. Károli lelke külömbözött Meliusétól, ö ellenfeleit inkább megcáfolni, mint legyőzni, inkább megnyerni, mint megsemmisíteni akarta; mint maga irja, nem is akart az irodalmi polémia terére lépni, de azért meggyőződését nem változtatta meg. 1567 végén helyzete Kolozsváron tarthatatlanná lett. Inkább odahagyta tanszékét, semhogy mást tanítson, mint amit neki meggyőződése diktált. Megmaradt Kálvin hívének és kénytelen volt eltávozni Erdélyből, így az utolsó erős kálvinhitü is elhagyta Erdélyt. Dávid és társai 1568 elején maguk maradtak a bérces hazában. Károli Váradra ment Sasvári Gergely helyére, hogy az ottani iskola rektori hivatalát betöltse. Várad a XVI. század közepén az Erdélyhez tartozó részek leghatalmasabb városa, a szabad Erdély kulcsa volt, melynek falain megtört a török és a német ereje, ezt a helyet tette Károli a kálvinizmus védbástyájává. Míg Várad falai Erdély függetlenségét védték az alföld felöl, addig Károli és iskolája a magyar kálvinizmust mentette meg az erdélyi unitárizmus fenyegető hatalmától. Károli által újjászervezett iskola gyors virágzásnak indult, 1569ben már méltó versenytársa lett a kolozsvári unitárius iskolának és ezáltal nemcsak a tiszai részek, de az Erdélyből kiszorított kálvinisták szellemi központjává lett. Elsőségét egész Várad ostromáig megtartá, a század utolsó évében a hires Szántó István jezsuita is megemlékszik a váradi iskoláról, elmondja, hogy ott 365 ház lévén, minden egyes ház egy napig tartja a szegényebb tanulót és pedig ingyen, ez a szokás igen előnyös, mert egyfelől nem sújtja a polgárságot, de másfelől teljesen ingyen hallgathatják ínég a legszegényebb ifjak is a görög és latin tudományokat, sőt magukba szíván az eretneki tanokat, elterjesztik azokat a városokban és a falvakban, a katholikus népet Kálvin evangéliumnak nyervén meg. Váradon nagy és fényes feladat jutott reformátorunk osztályrészéül, a körösvölgyi akkor még tiszta magyar lakosságot visszahódítani a kálviniz-