Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1897

II. Waltharius manu fortis

JEGYZETEIÉ. ') A monda itt bizonnyal Attiláuak 451-ben nyugatra vitt nagy hadjáratára emlékezik vissza, mely a katalauni mezőségen vívott szörnyű ütközettel végzó'dött. 3) A frankok a trójaiak utódjainak tartották magokat. E hit tudákos baráttalálmányon alapul ugyan, de hamar vált népmondává. 3) Hildegundát az északi monda bűvös Hildejével azonosítják, ki az elesetteket bűvös énekével felkölti (erre emlékeztetnek a 897—98. sorok.) 4) A Saone mellett Chalons burgund város volt ugyan, de nem a burgund királyok székvárosa. 5) Aquitánia alatt valószínűleg Galliának déli részét kell goudolnunk. Az aquitán Walter a nyugati gótokat képviseli eposzunkban. f

i) Attilának Oszpirin nevű feleségét csak a Waltharius ismeri. A germán hősmonda Helchet és Krimhildát említi egyebütt Attila nejei gyanánt. 7) Tölgylomb — Donarnak szent fájáról — a latin eredeti babérága helyett, mely Yergiliusra emlékeztet. 8) A hős e jellemvonása a szerzetes-költőre vall. 9) A magyarban különösen hangzó lónév germán mondákban egyebütt is előfordul. 1

0) A szittya elnevezést az eredeti meg a német átdolgozások sem ismerik persze, de magyar olvasónak ismerősebben fog hangzani, mint az „avar" és „pannóniai" húuok. 1

1) Itt valószínűleg Duna-halakra kell gondolnunk, melyeket Walter tán szárítva és füstölve vitt magával. 1

2) L. I. k. 15. és 23. sor. 1

3) Az eredetiben Yosagus a mai Vogézek erdeje Franciaország és Németország határáu. A Vogézek erdeje kedvelt vadászóhelye volt a merovingi és karolingi királyoknak, kik itt főleg bölényre vadásztak. 1

4) „Franci nebulones" (frank semmiházik) — a nibelungok latinizálása, melynek Walter szájába adva gúnyos célzata van. 1

5) Ismét a szerzetes-költőre valló vallásos vonás. 1

G) „Hármas pajzs" másutt „hétbőrtakarta" paizs — Vergilius után. 1

7) Az eredetiben: „celtica lingua", a mialatt itt egyszerűen külföldit, idegenszerűt kell érteni. 1

8) A csatabárd a frankok kedves fegyvere; latin neve is: „fraucisca." 1

9) Wíland kovács a német míthoszokbau, mint hires kardok, sisakok, vértek, kelyhek stb. készítője ismeretes. 2

0) „Hora secunda fűit", — a napot róinaiasan reggel 6-tól este 6-ig számítva. 2

1) A német szójátékot (Hagen-Hagedorn), mely a latin eredetiben sincs meg, magyarban nem lehet visszaadni. cr-^T^z-'-D