Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896
II. Az erély megmaradásának elve
_ 44 átdolgozása, vagyis egyes szók, kifejezések (phrasisok), mondatrészek magyarázata, a mondatok formája; b) reáliák; c) fordítás. A konventi tantentervben emiitett grammatikai és lexikális ismeret megfelel a Szilasi a) csoportjának; az archaeologiai ismeretek Szilasinál relialiák neve alatt szerepelnek. Ezen elvek szerint készülnek a Dávid István szerkesztésében (Lampelnél) megjelenő »Latin iskolai classicusokhoz való praeparatiók» (pl. Szerelemhegyié Livius XXI—II. könyvéhez; Szilasi Horatius ódáihoz; Boros Gábor Horatius ódáihoz és epodusaihoz; Gergye Lénárt Horatius satiráihoz, Kapossy Sallustiushoz. így járnak el Pózder Károly, Némethy Géza, Bódiss Jusztin stb.) A Nauck és Krűeger hires, commentált Horatius kiadásaiban is túlnyomó a grammatikai magyarázat az aesthetikai rovására. II. A második csoport jellemzéséül megemlitem Kardos Albert 1) és Dóczi Imre 2) eljárását. Kardos egy költői műnek tárgyalására ezt a fokozatot ajánlja: I. A költemény tartalmi ismertetése, tehát tárgy (mese, cselekvény, sujet,) jellemek, alapeszme, (motivium). II. A költemény külalakjának fejtegetése, vagyis szerkezet (composition, nyelv (dictio), verselés. Dóczi pedig kétféle analysist ismer, a logikait, mely a tartalomra, alapeszmére, szerkezetre vonatkozik, és aesthetikait, mely a műalakot (metrika, verstechnika) magyarázza. Magyar szövegnél minden aggodalom nélkül követhetjük e szerzőket. Latin vagy bármely idegen, ismeretlen szövegnél azonban az eljárást meg kell forditani, szólván először a kül.ső alakról, mely alatt a nyelv (tehát a grammatika és ókori tárgyról lévén szó, a reáliák is) is értendő. Csak ha a nyelvi és tárgyi nehézségeken túlestünk, következhetik a tartalom boncolása, a constructio (szerkezet), motívumok, jellemek stb. megállapítására és meghatározására. III. Speciálisán Horatius tárgyalasára adnak utmutatást Gergely Károly 3) Móser István 4) Bakcsy Gergely 5) és Brassai Sámuel 0). Kardos propositioja megtalálható azon bírálatban melyet a Phil. közi. 1891. évf. 788—92 lapjain közölt Zlinszky egy programm értekezéséről. 2) »Irodalmi képzés a class, philol. oktatásban». Tiszántúli t. egylet névkönyve 189 a/ 3-ról, 129—143. 1. 3) Gergely Hör. Carm. I, 30-at elemzi Debreczenben, 1877. sept 9-én tartott székfoglalójában. 4) Móser «Latin nyelvi óra a VIII. osztályban» Hor. G. I, 20-at az újvidéki 189%. értesítőben. 5) 13 a k c s y «Milyen módon olvastassuk Hor. müveit?» szatmár-németi ért. 189 y/ 3. e) Brassai «Hor. öt ódájának iskolai magyarázata» Kolozsvári unit, ért. 188 8/ 9. I
