Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

- 24 — E) A molekulák helyzeti erélye. A potentialis energia nem mindig szembeötlő (pl. magasan levő kő, felhúzott s órát mozgató suly stb.), hanem sok esetben láthatatlan, molekulái. E molekulái helyzeti erélylyel birnak a cohaesioval szemben előnyös helyzetben levő molekulák. Tudjuk ugyanis, hogy Newton törvénye szerint nemcsak a Naprendszer s általában a világűrben (universum) levő égi testek, a földi tömegek, hanem az anyag legkisebb részecskéi között is egy a távolság négyzetével forditott arányban ható erő működik, áll fenn. Ez utóbbi a cohaesio. Ily erélylyel birnak a rugalmas testek, midőn a részecskék eredeti helyükből külső erő által elmozdittatnak. A megcsavart huzal, a felhúzott aczélrugó mind viszont mozgásra képesitettek s sok esetben szemmel láthatólag álakul át ez erély a molekulák kinetikai erélyévé, hővé, vagy pedig magának a tömegnek mozgató, forgató stb. erélyévé. Mindez az erély megmaradásának elve szerint történik. Minél erősebben ütöm a gummi labdát a földhöz, annál magasabbra pattan. Itt izmom helyzeti ereje átalakult mozgásivá, ez a lapda molekulái helyzeti erélyévé (rugalmasság) s ez viszont mozgásivá. Ha magasról ejtünk le egy golyót, megtörténhetik, hogy a mozgási erély nagyobbrészt a molekuláknak nem helyzeti, hanem mozgási erélyévé lesz, mit tapasztalunk azáltal, hogy a földhöz ütődött része felmelegedett. Pontos mérésekkel ez igazolható, azonban ily csekély melegmennyiség mérésére nem közönséges hőmérőt, hanem hőoszlopot használunk (pl. bizmut és antimon elem). Ha olvadozó jégbe egy hőmérőt illesztünk, az 0°-on marad mindaddig, mig az egész jégmennyiség fel nem olvad, bármily temperaturával legyen is körülvéve, sőt ha az edényt melegítjük is. A mint az utolsó jégdarabocska is elolvadt, kezd lassanként emelkedni a hőmérő. A szilárd testtel az olvadás alatt közlött hő tehát eltűnni látszik. Pedig nem tűnt el, hanem azért nem mutatta a hőmérő, mert ezen melegmennyiség olvadás alkalmával nem a temperatura emelésére, hanem a szilárd test részecskéinek a cohaesio ellenében egnmástól való eltávolítására fordittatik s igy molekulái helyzeti erélylyé alakul. E közlött melegmeunyiség az u. n. olvadási hő, s ha ezt szorozzuk a tömeggel, megkapjuk a molekula helyzeti erélyét. Ez a fagyásnál yiszzafejlődik molekulái mozgató erélylyé