Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896
II. Az erély megmaradásának elve
A nehézség állandója (f) tehát azt mondja, hogy 1 gr. tömeg 1 gr. tömeget 1 cm. távolból 0-000000065 dyn erővel vonz, mely erő megközelítéssel 981 1Q 8 = 6-6 x ÍO^ 1 1 = 66,000,000,000,00 0 g*tömeg súlyával egyenlő. A föld tehát oly tulajdonsággal bír, hogy a tér pontjait felruházza oly tulajdonsággal, melynél fogva azok bizonyos helyzeti energiára tesznek szert. E tulajdonságot a Föld vonzásától szárM mazó potential),*nak nevezzük s ezt G = — f.- kifejezés állítja elő, hol M ismeretes, r a távolság, melyben azon tulajdonsággal biró pont van, A pontentiál fogalma ismeretes levén, könnyen érthető, hogy : «A tömegegységnek a Földre vonatkoztatott egyik pontból egy másik pontba való átmenetelében a gravitatio munkáját kifejezi az első pontra vonatkozó potentiál, kivonva ebből a másodikra vonatkozót:». 1) Ha pedig az érkező pontbeli potentiál értékéből a kezdőpontbelit vonjuk le, akkor kapjuk azon munkát, melyet a nehézségerővel szemben végezni kell, hogy a tömegegység az első pontból a másodikba vitessék. Röviden mondhatjuk: «valamely pontra vonatkozó potentiál kifejezi a gravitatio munkáját, mikor a tömegegység ezen pontból a végtelenbe vitetik; absolut érték szerint pedig kifejezi azon munkát, mely ezen átvitel végrehajtásához kívántatik, teljesen kivonván ezt a gramm tömeget a Föld hatása alól». 2) A gravitatio potentiálisa igen általános, a mennyiben igen sok test van a természetben, mely ezen erő hatása alatt bír helyzeti erélylyel, de viszont ha ellenerő nem tartja a Föld felszíne felett, épen ezen erőnél fogva válik erélye aetualissá s ez ismét molekulái erélylyé, hővé stb. mint ezt tepasztaljuk a meteoroknál is, hol a gravitatio erejénél fogva ránk zuhanó s a földi légkörbeli súrlódástól megtüzesedett anyag erélye fény, hő molekulái stb. erélylyé alakul át. Tgen érdekes feladatok fejthetők a potentiál ismeretével az erély megmaradásának elve alapján. Pl. Mily sebesség kívántatik ahhoz, hogy egy a föld felületén levő test a gravitatio hatáskörén c 2 M kívül vitessék? Ha c a sebesség ugy -y = f.-g- = gR innen c = 1117000 cm sec_ 1 vagyis megközelítőleg 12 km. mp. Ily sebes») Ráti: A fizika elemei I. köt. 178. 1. Bp. 1895. 2) U. o. 180- 1.
