Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa. A főiskola története 1531-1895, 1896
I. FEJEZET. A pápai ev. ref. főiskola történetének felosztása. A pápai ev. ref. főiskola nogyedfélszázados történelme az idők folyamán beállott korszakalkotó változások folytán három főkorszakra osztható. Az első korszak az iskola keletkezésétől nyugalmas élete végeszakadtáig, vagyis 1531-tól 1660-ig terjed, s azon időt foglalja magában, midőn e város földesurai, s velük a város, s annak hatósága is a ref. egyházhoz tartoznak, s az iskola nyugodtan fejlődik az egyház és a város földesurainak pártfogása alatt. Azon korszak ez, a midőn a török folytonos terjeszkedése akadátyozza a véghelyeken, a melyek közé tartozott Pápa is, a protestánsok háborgatását, oltalomra volt a hazának szüksége a török ellen, s ezen oltalmat sokkal inkább meg lehetett találni a hazájukat védő protestánsok fegyvereiben, mint a zsoldos királyi hadakban. Bocskay, Bethlen és I. Bákóczy György sikeres felkelései sem arra voltak alkalmasak, hogy a protestantismust az egész országban háborgatni lehessen. így volt annak nyugalmasabb élete még az ország többi részeinél is, a török hódoltság elleni végvárakban, igy Pápán is. Az iskola történetének második korszaka azonban egészen más képet tár elénk. A 30 éves vallásháborúnak bevégződése, s másfelől a török terjeszkedésének ugyanezen időben szemmel látható megállapodása, megváltoztatják a hazai viszonyokat, mert az ellenreformatio most már megkezdhette a maga munkáját. A jezsuita rend, élén Pázmány Péterrel, az ország legelőkelőbb családjaira terjeszti ki különösen ügyeimét, a minek az lett az eredménye, hogy a földesurakkal, a tőlük függésben levő nagyszámú lakossága hazánknak szintén a katholikus hitre tér. Az Enyingi Török család óta protestáns földesurak
