Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1895

I. A Toldi-kérdés

Főtiszteletü Egyházkerület! Méltóságos Püspök Ur! Nagytiszteletü s Nagyságos Igazgatótanács! Mélyentisztelt hallgatóság! Midőn a főt. Egyházkerület kitüntető bizalmából a főgymnasiumi magyar-latin tanszéket elfoglalom, — a bevett szokásnak engedelmeskedve, — felolvasom értekezésemet. Értekezésem tárgya a már többször hangoztatott s több oldalról megvitatott »Toldi« kérdésről szól. »Toldi« meséjével 1847 óta a szépirodalom kiválóbb képviselői már sok izben foglalkoztak. Főleg az képezte a vita tárgyát: vájjon Toldi alakja csakugyan létezett-e s ha igen: mely időre esik szereplése. Sem a Toldi Miklós létezését erősitők, sem ezek ellentétesei a kérdést merőben tisztázni nem tudták. I)e nem is tudhatták, mert mind a két fél minden valónak nevezhető alapot nélkülöző s ennyiben egyenlő értékű érvekre támaszkodhatott. S hogy mai napig sem dőlhetett el e vita akár az egyik akár a másik részre eredményesen, tagadhatatlanul az adatok hiányosságán múlik. A jelenkor egyes kiválóbb szépirodalmi férfiai, mint Arany János életének s költészetének megirója is: Koltai Virgil, Toldi Miklós létezése mellett nyilatkozik, midőn egyik jeles művében ezt irja: »Az Anjouk korából fenntartotta a hagyomány emlékét egy vasgyúró köznemes legénynek, a kinek óriás erején kivül egyéb kiválósága nem volt.« (L. Értesitő a pannonhalmi szt. Benedek rend győri főgymn. 1886—87. év: A verses elbeszélés története czimü értekezés: 2. lap.) E megjegyzése azonban inkább az önkényszerű, mint a megokolással elfogadott vélemény hatásával van ránk. Igaz ugyan, hogy a nevezett műben már czéljánál fogva sem követelhetjük, hogy Toldi Miklós létezésének kérdésével mélyrehatóan 1*