Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

50 is látunk országos küldöttségeket a hazai reformátusok részéről Bécsbo menni, mi eredménnyel, mutatják az országos események, de különösen Pápa története is, mert e közben az egyház és iskola kérdéses ügye a pápai reformátusok kárára dölt el Mária Terézia királyi udvarában, és ezzel a száműzetés kora vette kezdetét. A második korszak vége, a száműzetés kora. A XVIII-ik század második felében szomorú időszak köszöntött be a hazai protestáns iskolák történetében. Eperjes, Pozsony, Pápa, Debreczen és Sárospatak főiskoláinak története sokban hasonlítanak egymáshoz. 1749. tavaszán érkezik Pápára a vészhir Győrből, hogy az ott lakó reformátusok javaikból kifosztattak, bár azok a Megváltó Krisztus 5 sebére kérik Mária Teréziát, hogy nekik elfoglalt templomuk, iskolájuk, pap és tanitói házaik adassanak vissza, mert az ö vallásuk szabad gyakorlatát 35 évvel ezelőtt maga a primás Christianus Augustus mint Győrmegye főispánja elismerte.*) A győri reformátusok sorsát a szomszédos pápai reformátusoké kövotte. Már 1748. febr. 11 én megtiltja a vármegye Torkos Jakab pápai ref. lelkész ós superintendensnek az egyházak meglátogatását,**) s midőn ő erre a superintendeoseknek VI. Károlytól nyert jogára hivatkozott,***) a vármegye még azon évben követeli tőle a superintendensi czim azonnal való letételét****) Ezek voltak előhírnökei a bekövetkezendő veszedelemnek, mert még ugyanazon 1749. év szept. 12-én tartott megyegyűlésen Veszprémben felolvastatott a helytartótanács rendelete, melly szerint Pápán a protestáns vallásgyakorlat megszüntetendő. Ezen rendelet ellenében Mária Teréziához intézett felfolyamodással ól a pápai ref. egyház, felkórvén egy küldöttség által gróf Nidasdy Leopold kancellárt kérvónyüknok kellő helyre eljuttatására,*****) Ezen kérvényükben elő•) U. o. 290 sz. **) U. o. 282. sz. ***) U. o. 283. sz. *•**) U, o. 284. sz. U. 0, 292, 32.