Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

38 igazgatónak, seníornak, ellenőrnek, publicus praeeeptoroknak, magánoktatÓKnak, sáfárnak, coqunsoknak és exploratoroknak. Az elszámlált tagjain kivül iskolánknak voltak még a neutralisták, kiknek neve az oeconomusok teendőit elszámláló pontok közt fordult elő, a midőn utasíttatnak, hogy a kaput a neutralistával őriztessék, nehogy a növendékek a magán tanítás elől hazaszökhessenek, ezekről kell tehát még magyarázatot nyujtauunk. A neutralisták neve nem fordul elő ezen sorozatban, a melyben a különböző tisztséget viselő tanulók kötelességei vannak felsorolva, mivel a neutralistának, mint már neve is jelenteni akarja, semmi kötelezettsége sem volt. A neutralisták szolgálat nélküli alumnista deákok voltak, jótéteményt nyertek szorgalmas tanulásuk folytán. Későbbi korban látjuk, hogy mikor már a coquia az egész bennlakó ifjúságra nézve megszűnt is, s a convictus lépett életbe, a neutralisták még mindig coquián voltak, ételüket a sor szerint következő ételhordó hozta be az egyes családoktól, iskolai teendőiken kivül egyedüli gondjuk abban állott, hogy a templomban a cantor méllé kellett sorakozniok éneklésre, deezt is a későbbi idő ben olvassuk, most csak az oeconomusnak segédkezésben találjuk őket. Érdekes e törvények vizBgálása azért is, mert azt is látjuk belőlük, hogy az összes iskolai tisztségek, az egyetlen rector professor kivételéve) mind a növendékek kezében voltak, a kisebb deákot tanította, fegyelmezte, nevelte, gondozta a nagyobb deák, de sőt az iskola anyagi ügyeinek jó része is az ő gondjukat képezte, az egész felett, mint főintéző, ki az irányát szabja meg a dolgok egész menetének, állott a rector, az igazgató. Ezen vezérférfiak közül, iskolánk emez első korszakából csakis hetet tudunk felemlíteni, ezek voltak: Hollósi Péter 1585-től „Auctor etiam Legum Scholae Papensis" mondja idézett törvénykönyvünk. Gömöry István 1600 tói, Kálnay János 1635 tői, Marosi István 1661-től, ifj. Saari István 1652-től, kiről írja idézett törvénykönyvünk „amplicata est Schola domicilio defuncti Clarissimi Domini Senioris Saari." „Bővült az iskola boldogult id. Saari ur házával. Lenti János 1654-től, Séllei István 1656 tói Koródi János 1658-tól. Még szegényebb ismeretünk a tanulók számára nézve, az egész 130 évre terjedő első korszakból csakis 271 növendék nevét tudta már csak számunkra feljegyezni a bemutatott törvények másolója. Iskolánk életére visszagondolva, az leginkább egy szerzethez látszik hasonlónak e korban, a bennlakás intézménye, az öregebb deákoknak az iskola ügyeibe, még a tanításba ís teljes bevonása juttatják e hasonlóságot eszünkbe, s az egész intézet felett egyetlen felelőséggel áll a rector professor.*) Ezen egy tanférfiu munkájától függ az egész iskola sorsa, *) Felette — bár erre nézve semmi adatunk sem maradt fenn — de a későbbi viszonyokból következtetve, állhatott az iskolai consistorium, az egyház presbyteriumá» ból alakitva