Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

2 tével. Ez a város, moly Szt.-István korából származtatja a maga nevét és eredetét, már 1051-ben hely t foglal Magyar­ország történelmében, mert IIL Henrik Pápán keresztül ve­zette hadait I. Endre ellen, irja a történelem.*) A város leg­régibb kiváltságlevele Albert királytól ered, ki 1439-ben adta ki azon oklevelét, mely szerint Pápa város polgárai és lakosai felett földesurok Garay László szolgáltat törvényt**) Majd utánna Erzsébet, Albert özvegye 1439-ben aPápán lakó kereske­dőket és iparosokat a harminczad alól felmenti, kedvelt hive Garay László szolgálatainak jutalmául.***) A Garay család, a mely Pápa első várát épittette a mai várkastély helyén, 1480­ban kihalt, ekkor Pápa a királyra I. Mátyásra szállott, Mátyás e várost kedvelt hivének Szapolyai Imrének adományozta, ki­nek 1487-ben történt halála után fia István, s ennek 1496. szept. 1. történt halála után Jáno?, a későbbi király lett Pápa ura. Könnyű megértenünk a politikai viszonyokból azt, hogy a város Szapolyai János kezéről Enyingi Török Bálint kezére jutott, ki a ref. vallásnak, a hazai protestáns egyháztörténe­lemben jól ismert hive, s neje a protestáns Pempfl'nger Márk gróf leánya volt. Török Bálint idejében a város egész lakossága, a földesúr tekintélyén és befolyásán kivül a korszellem által is segitve, a református vallásra tért. Az áttérést ugy Pápa, mint a környékbeli falvak református egyházainak történelmi emlékei is Török Bálint kedves papjának Bálint papnak nevével hoz­zák kapcsolatba. A mely körülményről tanúskodnak Fodor Ferencznek a tseszneki és szentkirályi ref. ekklesiák históriá­jában irt eme sorai: „Minthogy tudvalevő dolog az, hogy ezen perifériában uralkodott a Reformatiónak szinte legeleje­kor, egy Török Bálint nevezetű Fó Uraság, a ki bizonyos? hogy a Pápai, Devecseri és Gosztosi Dominiumokat birta. Ez a boldog emlékezetű ur élt egy Bálint Pap nevű prédikátor­nak szolgálatjával, ki által Pápát és e tájon levő faluit re­formálta és azután azt elvitte Debreczennek is reformálására, az ő tanitványaira bízván az itt elkezdett reformálásnak con­*) Engel: Gesell, d. u. Reichs í. **) Városi levéltár. ***) U, Q,

Next

/
Oldalképek
Tartalom