Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

11 mondja hogy a pápai palotában csak dölyföt, kevélységet nagyra vágyást, dobzódást, kicsapongást s erkölcstelenséget látott. !) Legjobban érezte magát Faust Konstantinápolyban, a hol ekkor (1519) Solimán szultán uralkodott. 2) A szultán előtt Ma­homed prófétának adja ki magát, a miért ez egész imádattal tekint rá; elhalmozza szivélyességével és nagy lakomát ren­dez tiszteletére. Faust azonban nem elégszik meg a szultán szives vendéglátásával s társaságával, hanem felhasználja ot­tani tartózkodását arra is, hogy a törökök hatalmas urának­legszebb hölgyei körében töltsön néhány napot érzéki élveze­tekben elmerülve, A várat, a molyben a szultán hölgyei lak­tak, sürü köddel vette körül, maga a láthatlanné lett várba ment, a hol a nők előtt is Mahomednek adta ki magát, a mi természetesen itt is megkönyitette hóditását. Itt oly jól érezte magát Faustunk, hogy hat napig nem is mozdult a várból, de ekkor jónak látta mégis eltávozni. Faust eltávozása után a szultán kérdezősködött hölgyeitől Faust viselt dolgairól s a tőlök nyert értesitések erős kételyeket támasztanak benne Faust személyére vonatkozólag, a kit egyideig Mahomednek tartott. (26. f.) 3) A következő fejezetek a paradicsomról, az üstökösről, a csillagokról, az embereket gyötrő szellemekről, a hulló csillagokról és a menydörgésről szólnak. Ezekkel vég­ződik a második rész. A harmadik részben elő vannak adva Faust kisebb utazá­') Er kam auch vnsichtbar für dess Bapsts Pallast, da sähe er viel Die­ner vnd Hoffschrantzen, vnd wass Biehten vnd Kosten man dem Bapst aufftruge vnd so vberflüssig dass D, Faustus daruach zu seinem Geist sagte: Pfuy wa­rumb hat mich der Teuflei nicht auch zu einem Bapst gemacht. Doct. Faustus sähe auch darinnen alle seines gleichen, als vbermut, stoltz, Hochmut, Vermes­senheit, fressen, sauffen, Hurerey, Ehebruch, vnnd alles Gottloses Wesen dess Bapsts und seiner Geschmeiss Braunne i. m. 59. 1. 2) A Faust-könyv adata Solimán uralkodására vonatkozólag téves; mert e szerint Solimán 1519-ben lép trónra, mig a történelem bizonysága szerint 1520-ban. 3) Solchs machte dem Türckischen Keyser viel nachdenckens, daes er in grossem zweiffei stunde, Braune i. m. 67. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom