Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

5 gelit vmher wieeinbrül = | lender Löwe, vnd suchet welchen er verschlinge, | dem widerstehet fest im Glauben (I. Pet. V.) Ezután következik a tartalomjegyzék nyolez számozatlan lapon a következő czimmel, „Register der | Capitel, vnnd was in I einem jeden fürnem = | lieh begriffen." A tartalomjegy* zék különben nem teljes, mert 68 fejezetet sorol fel, holott a mű 69-ből áll; s ez az eltérés onnan eredt, hogy egy fejezet a 44-ik és 45-ik között mellőztetik a tartalomjegyzékben; e mellőzött fejezetnek a cime: „Von einer andern Abenthewer, so auch diesem zu gefallen durch D. Faustum geschehen, da er ein ansehenlich Schloss auf ein Höhe gezaubert." Ami e legrégibb Faust-historiának tartalmát illeti, az a következőkben foglalható össze. Az első fejezet szól Faustnak születéséről, családi körülményeiről és tanulmányairól. E szerint Faust a Weinmar melletti 2íW-ban született szegény, de vallásos, istenfélő szüléktől. Családjának rokoni összeköttetése volt Wittenberg-ben, itt élt Faustnak egy jómódú nagybátyja, a ki fiává fogadta, örökösévé tette, s tanittatta az egyetemen és pedig a theologiai tudományokra. Faust kiváló szellemi tehetsége által szép előmenetelt tanusitott; de szellemi látkörének szélesbülésével csökkent a theologia iránt való érdeklődése is. A tudori vizsgálatot ugyan még letette a theologiából és pedig a legjobb eredménynyel 16 pályatársa mellett, de már ekkor jelentkezett nála a varázslásra, szemfényvesztésre s a könnyelmű, erkölcstelen életmódra való hajlam. Ezt e rossz hajlamot csak növelte a léha barátok környezete, a melyet Faust annyira megkedvelt, hogy ezeknek s a varázslásnak a kedvéért félredobja a szentirást és istentelen életet kezd élni. Majd teljesen szakit a theologiával; meg sem engedi, hogy a theologia doktorának hivják, hanem mathematikusnak, astrologusnak és az orvosi tudományok doktorának hivatja magát. ') Éjjel-nappal varázslással, varázskönyvek taoulmányozásával foglalkozik s e mellett nagy előszeretettel tanulmányozza az orvosi tudoJ) Wolte sich hernacher keinen Theologum mehr nennen lassen, ward ein Weltmensch, nandte sich ein D. Medicinae, ward ein Astrologus unnd Mathematikus. „Das Volksbuch vom Doctor Faust." W. Braune. Halle. 1878. 13. 1.