Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

II. A növényi sejt.

50 növényen történnek, azok ugy keletkeznek, hogy az idioplasma sejtről-sejtre viszi el a szervezet más részébe. Tehát a XVIII-ik század végén és ennek az elején léptek fel azok a férfiak, kik uj lendületet adtak a növényboncztan fejlődésének és az utánnok következők egész sorával arra a fejlettségi fokra emelték, melyet mutat Sachs növénytanának 1874-ben megjelent 4 ik kiadása, Wiesner bécsi, Tschirch berlini egyetemi és Frank berlini gazdasági akadémiai tanárok munkáinak ide vonatkozó részei. A jelen század elején 1805-ben a göttingai tudós társaság pályakórdést tűzött ki a növónyboncztan köréből, az elemi alkatrészek tisztázása végett. Semmi sem mutatja jobban azt a fogalom-zavart, mely akkor e tudomány ágot uralta, mint éppen maga a pályakórdós szövege és a felvetett kérdések. Azért álljon itt a pályakérdés szórói-szóra, és pedig a következő forditásban : „Miután egyes ujabb physiologusok a növények edényszerkezetét tagadják, mások és pedig az öregebbek elfogadják, ugy ujabb górcsövi vizsgálatok volnának teendők, melyek megállapítanák vagy a Malpighi, Grew, Du Hammel, Mustéi, Hedvig vizsgálatait, vagy a növények azon egyszerűbb szerkezetét erősítenék meg, mely eltér az állatokétól, hogy t. i. azok vagy egyszerű rostokból és szálakból, vagy sejtes és csöves szövetekből (Mirbel) lettek. Továbbá tekintettel kell lenni ezen következő alárendelt kérdésekre: a) hányféle edényt lehet teljes bizonyossággal felvenni, annak első fejlődési periódusától kezdve? és ezek valóban léteznek ? b) Ugy, azok hajlított rostok, melyeket edényeknek nevezünk, vagy csavarulataik által saját hüvelyüket képezik és harmadszor, hogyan mozognak ezen tokokban a folyadékok ós légnemek. Ezen csavaros rostok összenövése által keletkeznek a lépcsős járatok (Sprengel) vagy megfordítva (Mirbel) ? A lépcsős járatokból Splint, farostok lesznek, vagy ezek a kezdetben sajátságos edényekből, vagy csöves szövetből ?"*) *) 8f#is, Geschieht, d. Bot stb, p. 287—288,