Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

39 mysticarum rerum percupidi promotione fuit assumptus, qui mox nefandissimo formationis genere cum pueris uidelicet uoluptari coepit, quo statim deducto in lucem fuga poenam declinauit parata. Éppen e körülmény folytán figyelmezteti Tritemius barátját, hogy legyen óvatos Fausttal szemben, ha hozzá találna menni. Fontos továbbá Faustra vonatkozólag az, a mit Begardi Fülöp mond róla hátrahagyott müve l) 4. fejezetének 17. lapján. Szerinte Faust egy kóborló kalandor, a ki elbizakodottságában s a tudatlan tömeg előtt felmutatott sikereinek hatása alatt nem ismer magánál okosabb embert. Szemfényvesztő bűvészetót a hiszékeny nép kizsákmányolására használta, a mi gyakran jól is ütött ki. A nép előtt sikerült hirnévre emelkednie, de a miveltebbek csak szédelgő csalónak tartották. Begardi maga is csaló csodadoktornak nevezi Faustot, mig Tritemius bolygó tanulónak (fahrender Schüler, fahrender Scholast) tartotta. A breisachi származású Gast János, baseli protestáns pap hátrahagyott művében 2) szintén megemlékezik Faustról. A Faust egyéniségére vonatkozó felfogása már annyiban eltér Tritemius és Begardi felfogásától, hogy ő Faustot, mint az ördög szövetséges társát tünteti fel. Megemlékezik Faustnak, — kit személyesen is ismert, — bűvészi tetteiről és haláláról, mely ugy következett be, hogy az ördög megfojtotta. Emlitést tesz Gast Faustnak kutyájáról is, a mely Faustnak szolgálatára állott s tetszés szerint vett fel emberi vagy állati alakot. Ezeken a Fausttal egy korban élt tanukon kivül vannak későbbi korból eredő tudósitások is Faustra vonatkozólag. Melanchthon egyik tanitványa, Mennél (Manlius) János, I. Miksa császár tanácsosa is megemlékezik Faustról. 0 Faustra ') Index tíanitatis. Eyn Schöns vnd vast nützliches Büeklin genat Zeyger der gesundtheyt. Den jhenen, so kranek seind, vnd mit wissens haben; wie, wo vn mit was massen sie widerumb bekommen mögen vnd erlange recht volkommende gesundtheyt zur trost gemacht vnd an tag geben stb. Worms, 1539. 2) Sermones convivales, partim ex probatissimis historiographis partim exemplis innumeris que nostro seculo acciderunt, congesti, omnibus verarum virtutum studiosis utilissime. Basileae 1548. I. rész, 280—281. 1.