Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

- 14 — Ha két heterogen test folyadékba, vagy gázba mártatik, s ha a folyadék vagy a gáz mindkettőre, vagy legalább az egyikre ehemiai hatással van, villamosság fejlődik. Minden mechanikai, hő vagy ehemiai folyamatnál villamosság fejlődik, de a puszta érintkezésnél nem, mert ha az érintkezésnél ezzel ehemiai hatás nem áll be, villamosság sem fejlődik. A ehemiai hatásnál keletkező villamosság nem arányos a ehemiai hatás élénkségével, hanem függ a ehemiai hatás természetétől, s a szétválasztott villamosságok újra egyesülésétől. A ebemiailag megtámadott test negativ, a megtámadó foly adék vag}

7 gáz positiv villamos lesz és az erősebben megtámadott erősebben lesz tvagy — villamosságu. Schönbein*} szintén elveti az érintkezési elméletet. Villamosság fejlődést csak oly testek között vesz fel, melyeknek legalább egyike chemiailag összetett test, továbbá egyik testnek fémnek kell lenni. Ezen érintkező testek között ehemiai hatást tételez föl, de tulajdonképeni összetételváltozásnak nem szükséges létrejönnie. Valahányszor az emiitett anyagok érintkeznek tehát egymással, mindig — különböző testeknél különböző nagyságú — ehemiai vonzás áll elő. Ez a vonzás a tulajdonképeni electromotoricus erő. Pl. czinket mártva vizbe, a czink az említett vegyi vonzásnál fugva vonzza az electronegativ élenyt és a viztömecsek ugy rendezkednek el, mint az electrolysisnél. A czink alsó része a felső — villamos lesz. Még egy fémet mártva a folyadékba, mely az élenyt kevésbé, vagy eg}^átalán nem vonzza, ebez a köneny fog tapadni, s alsó része —, a folyadékon kívüli része -+- viliamos fog lenni. Ha a két fém vezetővel köttetik össze, kettős villamos áramlás áll be, s a két fémen folytonosan éleny és köneny válik ki. Tehát a ehemiai felbomlás csak a villamos áramlással indul meg, habár az áramot a ehemiai vonzás indította meg. Ezen elmélet szerint az érintkezésnél fejlődő villanygerjesztő erő helyébe egy másik ismeretlen erő a ehemiai vonzás van téve. Tény az, hogy ezen érintkezésnél a tömecserők, pl. a hő, átalakulnak villamos erővé. Braun szerint**) e^en tömecs+) Wüllner. L. d. E. Ph. IV. 797. **) U. ott, 646,