Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

— 13 — I kentenék. Ezen akadály áll az egymás mellett áramló, ellem tétesen eleetromozott részecskék vonzásából. A folyadékot különvált atomokból összetettnek veszi fél. Ha ellentétes irá­nyú mozgásukban egy-egy positiv és negativ atom találkozik, vonzzák egymást, minek következtében egy közös centrum körül spirálalaku görbét írnak le ; mely az electromos erő következtében mind elnyultabbá lesz, mig végre a szomszéd atomok vonzkörébe jutva, az előbbi folyamat ismétlődik. Ha az electromos erő megszűnik hatni, megszűnik az atomok egymás körüli forgása is és az áram megszakad. Herwig*) szerint az áram az electromos részecskék mozgása az egyik tömecstől a másikig. Vezetési ellenállás az, melyre az egyes részecskék találnak a tömecsek között ván­dorlásukban. Felteszi, hogy a tömecsek atmospbaerái a töme­csek haladó mozgásában teljesen, rezgő mozgásában részlege­sen vesznek részt. Az electromos részecskék tehát áramlásuk­ban két munkát végeznek, eg} Tik haladó mozgásuk, másik rezgésök irányának megváltoztatásában áll. Helmholtz**) szerint az áramló villamosságnál a villám­gerjesztő erő a fémeknek a két villamosságra gyakorolt kü­lönböző erős vonzásában áll. Ez a vonzás végtelen kis távol­ságra hat, mig a villamosságok egymásra véges távolságban is hatással vannak. Ezen különböző erejű vonzás következté­ben a fém felületétől bizon} Tos távolságra a villamosságok szétválása következik be, s így különböző fémek használata mellett, egyiken H-, másikon — villamosság fog fölhalmozódni. Általánosítva a tételt, a vonzás elő áll bármely két anyag érintkezésénél. Ha ily módon egy zárt körben***) villamos feszültségi küiömbség jön létre s ez a hőnek, vagy a tömecs­erőknek munkája által állandóan fentartatik, akkor egy foly­tonos villamos áramlás áll be. Ezen érintkezési elmélettel szemben áll a ehemiai elmé­let. De la Rive****) az áram keletkezését igy magyarázza. *) Wiedemann. Die Lehre d. E. IV 1032. I. **) Wüllner. L. d. E. Ph. IV 445. h ***) U. az. 795. 1. ****) U. az. 796. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom