Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

ok, vagy csak a szabad, vagy csak a moleculáris aethernek egyensúlya is megzavarta tik, akkor vagy kénytelen az aether újból megoszlani, vagy a környezetre nyomást gyakorolni, mely esetben a staticai villamosság áll elő. A staticai villamosság előállását mindig moleculáris mozgás előzi meg, igy pl. két test dörgölésénél a két testet határoló aetherréteg nem maradhat egyensúlyban, hanem egyik oldalon az aether sűrűbbé, a másikon ritkábbá lesz, mert a két test különböző szerkezettel birván, a dörgölés által a két test moleculái különböző rezgésbe jönnek, vagy különböző mozgékonysággal bírnak. Ha két test teljesen egynemű és teljesen egyenlő szerkezetű, akkor dörzsvillamosság nem fejlődhetik rajtuk, s igy két selyemszál csak akkor lesz dörgölés által villamos, ha az egyik hossz, a másik kereszt irányban dörgöltetik. Hogy a két test közül melyik legyen + és melyik —• villamos, azt mindig a két test szerkezetének egymáshoz való viszonya határozza meg. Igy tapasztalták, hogy két test közül az lesz -+- villamos, melyiknél a dörgölés több ponton történik. Igy sima és érdes üveg egymással dörgölve, a sima lesz +- villamossá. A villamosság előállítására két test szükséges, egy, a melyiknek aethere szaporodik, s egy a melyiknek fogy. Mivel akár dörgölés, akár más uton az egyik aetherje csak annyival szaporodhatik, mint a mennyivel a másiké fogy, következik, hogy a fejlődött ellenkező villamosságok menynyisége egyenlő. Ha egy villamos testtel egy jó vezető érintkezik, akkor — abban az aethernek rendkivüli mozgékonysága lévén — momentán fog a külömbség a két test aether sűrűsége közt kiegyenlítődni, s mind a két test egyenlő, de az előbbinél kisebb villamossággal fog bírni. Igy ha a villamos test akkor aetherjéből annyi tódul át a másikra, mig sürüségök egyenlő lesz, mely sűrűség kisebb lesz a villamos test előbbi sűrűségénél, de még mindig nagyobb a környezeténél. Ha azonban a villamos test rosz vezetővel érintkezik, akkor ebben az aether szabadon nem mozoghatván, az aether csak szerfölött lassannem nagy távolságra, s folyton csökkenő feszültséggel ter-