Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

9 kéletes személyiség fogalmát véges lények nem realizálhatják, ennek realizálására csak egy végtelen lény képes.*) E negativ eredmény után kérdezhetjük: van-e még a vallásnak létjogosultsága, s Isten és a vallás egyebek-e mint az emberi fantázia termékei? IIa a „Kritik aller Offenbarung"-ot tekintjük, úgy tetszik, mintha ezen kérdésre tagadólag kellene felelnünk. Fichte nemcsak a kijelentett vallások szükségességét bizonyitja az emberek erkölcsi gyengeségével, mely gyengeség megszűntével a kijelentés szüksége is megszűnik, de magát a vallást és az istenfogalmat is az emberi sziv szükségérzetéből magyarázza ki, amennyiben Isten létét csak azért posztulálja, mert az erkölcsi törvénynek a fizikai törvények fölötti uralmát csak egy ilyen lény közvetítésével érthetjük meg, más szavakkal nála isten nem alap — hanem csak kisegitő fogalom, melyet egyszerűen elhagyhatunk, mihelyt nincs reá szükségünk. Fichte maga nem vonta ugyan le e következménj'cket, minek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a dogmatikus istenfogalom használhatóságáról e korban még meg volt győződve, de hogy érezte a müvében uralgó diszkrepanciát: annak jele azon körülmény, hogy munkáját, melyen 1791 julius 13ától azon év augusztus 18-áig dolgozott, rosznak ítélte még mielőtt Kantnak átnyújtotta Volna, mint szinte erről tanúskodnak későbbi kicsinylő nyilatkozatai is ezen első müve fölött. Fichte érezte, hogy a szubjektivizmus — nemcsak az ismeretelmélet, hanem a vallás terén is — tarthatatlan, mert skepticizmusba vezet, s épen ezért megkísérli bölcsészeiének — úgy az elméleti mint a praktikus bölcsészetnek — szilárd objektív alapot adni s a vallást - de nem mint a dogmatikus istenfogalomban való hitet, melyet a „ Wissenschaftslehre"-ben a tárgyalt módon igyekszik megsemmisíteni, hanem -— mint az erkölcsi világrend uralmában való megnyugvást, objektív okokon nyugvónak feltüntetni. Az „Anweisung zum seligen Leben "-ben s később ismételten Fichte öt lehetséges világnézletet különböztetett meg, *) Lotze. Mikrokosmos Ül, S. 565 ff. Grundzüge der Religionsphil o'SQpílic. S. -ifi.