Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1887

I. Hit és tudás. Székfoglaló értekezés Horváth József tanártól

— 14 — mi szolgálandott a szentírás helyes magyarázatának kritériumául? Mindezen dolgok megtörik csakhamar Lutherben a filozofia. iránti ellenszenvet s bár 1518-ban (Epist. t, I 64. ed. de Wette) azt mondja : „Credo quod impossibilc sit ecdesiam reformari, nisi funditus canones, decretales, scholastica tlieologia, philosophia, ut nunc habentur. eradicentur" de azonnal hozzáteszi: „et alia instituantur." Csakhogy új filozofiát teremteni parancsszóra nem lehetett, pedig a minden téren támadólag fellépő katholicismus, továbbá a külömböző túlzó szektákkal szemben okvetlenül ki kelle fejteni valamely tan: rendszert s ezen munkánál a filozofiát nem nélkülözhették. Melanchton a Corp. ref. XI. kötet 28*2. lapján azt mondja, „unum quoddam philosophiae genus eligendum esse," és pedig hosszú habozás után azon meggyőződésre jutott, hogy ez a íilosofia csak Arisiotelcsé lehet. „Carere monumentis Aris. totelis non possumus" és „Ego plane ita sentio. magnam doctrínarum confusionem secuturam esse, si Aristoteles neglectus fuerit." Melanchton ezen véleményét Luther is magáévá teszi csakhogy az által, hogy a tudásnak csak a rendező szerepét engedi s minden egyébben a hitnek alárendelni kivánja, az újkori scholasticismusnak veti meg alapját, mely ellen pedig oly hévvel küzdött, s mely a szabad vallásos fejlődésnek jó ideig útját állta. Még számos, a vallás és tudományok történetéből vett példával igazolhatnék állitásunkat, hogy t. i. a tudás és hit sem egymás nélkül el nem lehetnek, sem pedig a szolgaság természetellenes viszonyába egyik is a másikat nem kényszeritheti a nélkül, hogy ez előbb utóbb meg ne boszulná magát; azonban a felhozott két példa is elég meggyőzően bizonvitja, bogy a hit és tudás egyenrangú mozgató erők. egyaránt nélkülözhetlen levén mindkettő az egészséges szellemi élethez s ugy a tudományok, mint általában a vallási igazságok helyes felfogásához és fejlődéséhez. Ezt bizonyitja úgy a hit és tudás helyes értelmezése s lényegöknek s egymáshoz való viszonyuknak alapos felfogása, mint a történelem egész folyama^ mely a hit és tudás viszonyának szempontjából egy óriási ingához liasonlitható, mely a nehézség erő, a hit behatása