Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886
— 13 — leknél. Azon boldogító reményt vihette magával a:sírba, hogy a magyar prot. egyház fényes elégtételt fog adni a dissi- densektől szenvedett méltatlanságokért; nem értesülhetett a. derék Benedek Mihály tiszántúli püspök kemény, de igazságos Ítéletéről, hogy t. i. az általa szerkesztett s kitűnőnek tartott törvénykönyv „zűrzavaros, tövei hegygyei öszverakott, hybrida és magúval is ellenkező ecclesiastica constitutio III. A codex tartalma és méltatása. A nagyterjedehnü dissidens codex négy könyvre van felosztva, mindenik könyvben több szakasz s ezekben ismét több czikk foglaltatik, végre az egyes czikkek g-okra osztatnak föl2), Első könyv: Az evangélikus ') dissidens egyház jcga általában. I. szakasz: Az evangelikus-dissidens egyházról. II. Az ev. discidens egyház alapelvei. III. Az ev- dissidens egyház kormány- rendszere. IV. Égyházi törvények. V. Felügyelet és visitatio. VI. Végrehajtás. VII. Az ov. dissidens egyház viszonya az államhoz. Második könyv: A :• a la nias (subordiuirl) egyház! agak jogai s kötelességei. 1. szakasz. Gyülekezeti közvetlen jogok. II. A gyüle') Benedek Mihály kéziratban levő műve : ..Értekezés a budai zsinat, némely kánonjairól Anno 1818.“ Az általam használt példány nagy ívrét ‘23 lap. Kivonatát adja Polgár Mihály „A budai zsinat rövid históriája“ ezimti terjedelmes dolgozatában (Egyházi Almának MDCCCXLII-dik évre, Kecskemét) a 2pl’ 254 lapokon. Itt szükségesnek látom megjegyezni, hogy az a tény, miszerint a budai kánonokra á lengyel codex nem kevés befolyást gyakorolt, a budai zsinattal foglalkozó legtöbb iró előtt tudva van; a lengyel, codex története és szerzője azonban, legalább az én tudomásom szerint, még eddig teljesen ismeretién volt hazat irodalmunk mezején. A Jénában 1858. megjelent idevonatkozó munka („Geschichte der Generalsynoden“) álnevű szerzője CLVI. megemlíti ugyan a 32 lapon Scheidemantelt, azonban egészen hibásan a német szöveg kiadójának s nem szérzőnek mondja őt. 2) A német kiadásban: Büch, Abschnitt, Artikel és §., a latinban: Liber, Sectio; Articulus és §. *) 'E megkülönböztetés azért volt szükséges, mert a görögkeletiek is dis* sidenseknek neveztettek.
