Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886
— B — elenyésztetni lassan-lassan a sűrűn jelentkező nehézségeket s elhallgattatni a gyakori ellentmondásokat. Ugyanis a törvény- terv, az egyházi és polgári rend elnyomásával a legszélsőbb fokig vitt kyriarchiát akarta megvalósítani, illetőleg szentesíteni; csaknem minden hatalmat a nemesség, illetőleg a patixe nusok kezébe adván. Csak pár pontot hozok itt fel erre nézve bizonyítékul : 1. „Das Ministerium und noch weniger ein einzelner Priester können sieh niemals der Regierungsrechte anmassen(I. könyv III. szakasz 4. cikkely, 365.1 azaz: a lolkészi kar, még inkább egyes lelkész az egyházkormányzás jogára soha igényt nem tarthat 2. „Die Mitglieder der Procinz-iiilsynode sind: der gegenwärtig versammelte Adel, oder auch Depulirle von demselben ans den Kreisen und Kirchspielen, bei welchem Stande laut den Slaatsrechlen und Trac- taten beständig das Directorium bleibet.“ (I. III. 4. 515.) Tehát a „directorium“ azaz az egyházkormányzat vezérlete, az alkotmány és szerződések értelmében, állandóan a nemességnél marad. 3. A zsinatokon a három (nemesi, papi és polgári) rendnek egy-egy testületi szavazata volt, két szavazat döntvén egy ellen; de a • nemességnek meg volt az a joga, hogy a másik két rend szavazatát ellenmondásával bármikor megsemmisíthette s a határozat kimondását a következő zsinatra ha- lasztliatta. Ezeket tudva, természetesnek kell találnunk, hogy e törvényterv igen nagy ellenzéssel találkozott, mely még inkább növekedett, midőn a javaslat legfőbb pártolója a varsói Scher demantel, hirtelen elhunyt. Testvére igen részletesen rajzolja a nyomban ezután támadt elégedetlenséget. „A két felekezet - nek a törvényben célzott uniója mindinkább nehezebbé vált a régi felekezetesség újra feléledt s gyűlöletté fajult; némelyik lelkész nem akarta stóla-jövedelmét az elöljárók felügyelete alá adni, másoknak a consistorium, ismét másoknak a kedvenc szokásaikat korlátozó vagy megtiltó szakaszok ellen volt kifogása; sokan azt is mondták, hogy a keresztyén egyháznak nincs is törvénykönyvre szüksége, mivel Krisztus, a vallás ala'
