Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1885

I. Egy rész az iskolai egészségtanból. MOKOS GYULÁTÓL.

— 23 — sugarak ne jöjjenek túlságosan rézsút, kissé meghajtjuk. így ülünk, mert így esik az ülés legkevésbbé terhünkre; „A felső testet majdnem eg}

redül tulajdon nehézsége tartja egyensúlyban és az iró egyenesen tartásában hosszú időn keresztül minden izomerőlködés s ennélfogva minden fáradás nélkül megmaradhat. Ilyenkor a gerinczoszlop megtartja rendes görbületét, a szemek czélszerü távolságban maradnak a könyvektől és író fűzetektől, a mell szabadon lélegzik és az altest nincsen nyomásnak kitéve. Azonban mihelyt nem tartja a törzset saját nehézkedésének ereje egyenes helyzetben, mihelyt az iró fejét és vállait előre nyújtja, mindjárt szükségessé válik, hogy a testet a gerinczoszlop alakjának bizonyos elváltozása és izomerő, vagy később kivülről való megtámasztás óvja meg az előre bukástól." ') Az ülés ugyanis épen nem pihenés, nem pihenés azon értelemben, mintha izmainknak ezen helyzetben semmi dolguk sem volna. Sőt némelyek igen is nagy munkát végeznek. A törzs súlyával az ülőcsontok gumóin nyugszik, de az alátámasztott pontok csekély felülete, különösen pedig a felső testrósz tetemes súlya és nagy mozgékonysága következtében olyan kevés biztonsággal, hogy az összes hátizomzat működésére szükségünk van, hogy egyensúlyban tarthassuk. Ez nem csekély feladat, mert gerinczoszlopunk igen sok apró részletből áll, ennek következtében rendkívül mozgékony ós mert ennek rögzítésén kívül felső végtagjaink és fejünk súlyát is ellensúlyoznunk kell hátizmainkkal. A gerinczoszlopra nehezedő felső végtagok és a fej súlya a gerinczoszlopot előre igyekeznek görbíteni s ha hátizmaink ezek nehézkedósét legyőzni képtelenek, gerinczoszlopunk előre görbül.

2) A midőn a g)

rermek ir, ezen előre görnyedésre az eddigi gyakorlat szerint készült padokban nem annyira a fáradság miatt, mint inkább azért van egyenesen kényszerítve, mivel az asztallap az ülőkétől, a padtól olyan távol esik, hogy egyenes x) Erismann — Imre-Fodor: Népszerű egészségtan. Budapest. 1880. 278. lap. 2) Dr. Réczey Imre\ Hogyan mozgunk. Budapest. 1883. 24. lap.