Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

II. A pozitív és negativ mennyiségekről. Sebestyén Dávidtól

— 22 — fejezzük ki, még pedig mind a kettőt egszerre: -hl (+ e) +1 (±e) = \e\e = (1+1) (+e) = +2 (+e) = ±2e Az egy fogalomban kifejezett eredmény tehát az egységek azon száma, mely ellenkező erők küzdéseinek eredménye az érdekünkben működő erőre nézve elnevezve, az egységek száma, az az a számláló szám pedig nem egyébb, mint a külön álló számláló egyek egyesitése, melynek csak nevet és jegyet kellett adni. Igy folytatható az egy irányban történt mérés és számlálás eredményének egy szám fogalomban való kifejezése. A mérés és számlálás a megkezdett bármelyik irányból visszafordulhat s megállapodhatik a kiindulás pontján innen, vagy éppen abban, vagy azontúl. Ezen esetekkel ki lesznek meritve mindazon esetek, melyek a positiv és negativ mennyiségek összeadásánál és kivonásánál előszoktak fordulni. Igy ha a 5e a + irányban származott s innét visszafordulva a —2e, tehát az előbbivel ellenkező Irányban: ezek ellenkező erőknek tekintethetnek, mert mint eredmények ellenkező erők képviselői, a melyek közül az egyiknek az értelmezés szerint annyit keh a maga czéljától hátrálnia, a mennyit a másik a maga czélja felé halad. Lesz az eredmény egy fogalomban : he—2e = 5 (+é) —2 (+e) = (5—2) (+e) - + 3e. Természetes, hogy —2e = •—2 (+-e); mert a —2e csa k azon egységekben haladhat a maga czélja felé előre, a mely egységekben a -f5e hátrál, ezt pedig t. i. a —2e-nek a maga czéljafelé való előre haladását a +5e-vel szemben az ellenkezőleg 2-szer vétel által fejezzük ki. Ha előbb a —2e vétetik ki s számláltatik a — irányban s innét visszafordulva a +oe az ellenkező irányban, akkor a származás kifejezése lesz: —2e +5e = +2 (—é) —5 (—e) = 2—5 (— e) = —3 (—e) = +3e. azaz ugyanazon eredmény a mi elébb; de származásában itt is azon egységet kell ellenkezőleg vennünk, melylyel az először kimért nagyság, itt a —2e = +2 (•—e) melynek végétől visszafordultunk, kifejeztetik.