Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

V. Történeti és statistikai adatok az 1882/3. tanévről

— go — vétele mellett Kömlődön végbement temetésén főiskolánkat Vikar Kálmán, Németh I>tván és K Kiss József tanárok képviselték a főiskolai énekkarral együtt, mely alkalommal a simái a tanári kar nevében Németh István tanártársunk vett bucsut az elköltözőitől, a ki tanintézetünk anyagi és szellemi érdekeit szivén hordozta és azokért tőle telhetőleg áldozni mindenkor kész volt, a miért i.s emlékezete tanintézetünk évkönyveiben hálás kegyelet tárgya marad. A boldogult halála által szenvedett érzékeny veszteséget a főt. egyházke.ület ugy vélte pótolhatni, hogy helyére főisk. világi gondnokul a legközelebb tartott egyházkerületi közgyűlésen a reformalt egyház ügybuzgó, és vezérszerepre hivatott kitűnő világi urai közül tek. D.ibasi Halász Vincze urat választotta meg. Az egyházkerület bizalmával megtisztelt férfiú főiskolánk iránt táplált jo indulatának több alkalommal adta kiváló bizonyítékát, ugyanazért a tanügy érdekében igen óhajtandó és remélhető, hogy a bár terhes, de másrészről tisztes bizalmi állást visszautasítani nem fogja. Ugyanezen tanévben, iSS2. október 24-én rótta le főiskolánk néhai Iluszár Kaiman, volt bőnyi foldbii tokos, főiskolánk egyik jóltevője iránt külsőleg is a kegyelet és hála adóját az altal, hogy a nagylelkű alapító hamvai befogadására a bőnyi reformált egyházzal s a magy. tudom, akademiaval, mint hagyományos társakkal közösen cpitétt sírbolt s a fölibe emelt diszes síremlék felavatására s a kozkegyeletnek átadására együttesen rendezett emlékünnepélyen részt vett, képviselőiül elküldvén Antal Gábor, Vikár Kálmán cs Németh István tanarokat a fi iskolai énekkarral együtt, mely alkalommal a síremlék fölött Antal Gabor tanártársunk tartott főiskolánk részéről a jultevő alapító érdemeihez méltó emlékbeszédet. Tanintézetünk a lefolyt iskolai évben is igyekezett rendeltetésének megfelelni. A tanuló ifjúság szorgalmával és tudományos előmenetelével — ugy hisszük — átalában véve meglehetünk elégedve, s ezen hitünket, az évzáró, és mostantól fogva egyházkerületi végzés folytan évenként csak egyszer tartandó közvizsgálatok, reméljük, hogy nem fogják megszégyeniteni. Erkölcs és fegyelem tekintetében sem volt ez év kedvezőtlen. Az ifjúság nagyobb része magát az iskolai törvényekkel egyezőleg viselte, és súlyosabb erkölcsi vétség nem fordult elő. Annál kedvezőtlenebb volt azonban a lefolyt év egészségi tekintetben; különösen novembertől togva egész tavaszig igen sok betegünk volt, — szerencse, hogy a betegség, bár többnyire igen makacs — sok egyénnél typhusos-lázban nyilatkozott, három eset sajnos kivételével, általában kedvezően folyt le. Az aggasztó egészségi állapotról püspök és főiskolai gondnok urak is értesülvén, az aggódó szülők és gyermekeik iránti éber figyelemből és lelkiismeretes gondoskodásbol az igazgatóságot utasították, hogy ha a betegség veszélyes jellemű, az ifjúságot oszlassa el; a mit azonban a