Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 6 — „Semmiből semmi sem lesz; a mi létezik meg nem semmisülhet. A változás nem egyéb, mint a részek egyesítése vagy szétválaszlása. Semmisem történik véletlenül, mindennek van oka, minden szükségkép történik. — Semmisem létezik az atomokon és az üres téren kívül! Minden egyéb csak érzékeink tüneménye. — Az atomok végetlen számmal vannak, alakjukban is végtelen különbözetekkel. Örökké esésben a világtéren keresztül, a nagyobbak és gyorsabban esők a kisebbekhez ütődnek; az igy keletkező oldal- és sodrómozgások a világ képezésének kezdetei. Számtalan világ keletkezik és számtalan világ megsemmisül, egymás mellett és egymás után. — Minden különbség vissza vezethető az atómok külömbségére, mely kiilömbség számban, alakban, nagyságban és elrendezésben áll; qualitativ kiilömbség az atómok között nincsen. Az atomnak nincs belseje, minden hatás csak nyomás vagy ütközés." Ezen tisztán mechanicai természet-felfogást, mely a szám, a tér, az idő és a törvény fogalmához az anyag és erő fogalmát szorosan tudományos alakban kapesolja, Demokritos után Epikur (342 Kr. e.) terjesztette és fejtette ki rendszeresen; így történhetett csak az, hogy a Demokrítos-féle elmélet népszerűsítője T. Lucretius C. „De Rerum Natura 1* „A természetről*' ') irt nagyszerű conceptiójában nem Demokritosra, hanem Epikurra vonatkozólag mondja, hogy Rég amidőn csúfosan látszott tespedni az élet e földön — — Egy görög ember volt, —• — — — — — - — Kit sem az istenhir, sem villámtüz, sem az égnek Rettentő morgása le nem vere, sőt csak erősbben Lelki erélyre tüzelt, hogy a természet kapujának 0 próbálja kemény zárait feltörni először. Ezen elméletre Asklepiades (128—156 Kr e.) külön kórtant s ennek megfelelő gyógytani alapított, s tanítványa Themison (50 Kr. e.) az emberi testet alkotó atomok laxus, strictus vagy mixtus statusához képest a gyógyszereket is három csoportba - remedia tonica, r. relaxantia és r. adstringentia — sorozta. 2) G Roch pedig Nagy Dionyius *) Titus Lucretius tankölteménye a Természetről. Fordította Fábián Gábor I könyv, 63—72 vers. 2) Balog K: A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. Bevezetés XIII.
