Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

A védák brahmányai, Hesiodus theogoniája, s általában minden őskönyv és hagyomány azt bizonyítják, hogy a mint a természeti erők szeinélyesitésével megkezdődöli speculalio annyira erősödött, hogy az egyes tünemények között levő okozati összefüggés felismerése után általánosításra törekedve, a távolabb eső okol is keresni kezdette, s a teremtésről, a világ és istenek eredetéről cosmogoniai hvpolhesise­ket alkotott, azonnal fellelte az ős princípium kérdését is, s az e kérdésre adott felelet mivolta szerint két fő irányba tért a vizsgáló­dás: az egyik az ős anyagban, a másik az ős szellemben keresle és gondolta megtalálhatónak a létezők örök forrását. A vizsgálódásnak ezen két ellentétes czél felé irányulásának mind a természelludomá­nyokra, mind a természettudománnyal összeolvadt természeti vallásokra korszakalkotó hatása lelt; a polylheismus istenei korlátlan halalmukat lassanként elvesztvén, egyetlen fölény hatalma alá kerüllek, vagy, mint egykor valósággal éil személyek, lellek feltüntetve az egyes népek gcnelicai mondáiban 1): a polylheismus helyébe a inonolheismus lépett; a brahmaismus, zend-vallás, mosaismus az ős szellemet, a Szakja-Muni állal alapított buddhaismus az ős anyagot vették fel min­denek előtt létezőül vallásrendszerlikben. A vallás és természettudo­mány külön válása megkezdődön. A sphinx talányának köde Hellász derült ege alatt oszladozni kezdett, s tudatára jutott az ember annak, hogy physikai erején s vallásos hitén kívül van még egy segítsége a léteéri való küzdelemben: a gondolkodás. ,.A 6-ik század nagy hulláma a haladás nagy hulláma'* — mondja Lewes — ,.a növekedő monolheismus tőszomszédságában ott van a merész és habozás nélküli monodynamismus" Az ioniai philosophia látva «ízt, hogy az öt körülvevő mysleriumokal a polylheismus segít­ségével megfejteni nem lehel: szakított a keleti philosophia hagyomá­nyos irányával, s nem a természet feletti, hanem a körüle találkozó dolgokból törekedett feltalálni azon állományt, a melyből minden dolog lett vagy lesz. Thales (636 Kr. e.) a természetet vizsgálva látta, hoiry a növényvilág — mely az állatvilágnak táplálékát képezi — tenyészetéhez nedvességet igényel, azért a vizet tartotta a dolgok ') Szász K. A világtörténelem épószai. I. k. A héber épósz. 2) Lewes; A philosophia története. I. k. 141. 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom