Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

a hold phasisaibau, a nappalnak és éjszakának váltakozásában, a növények öszi hervadásában és tavasszal mintegy nj életre ébredésében, az évi hőmérsékvállozásokban mutatkozó egymásra következések szabályszerűségének felismerése észrevétlenül megtanította az időnek felosztására; a tenger árapályának időszakosságát a dán kjökkenmöddingek felhalmozói valószínűleg épen úgy felismerték, mint a Darwin naplójában ') leirt fuegóiak ; általában a természeti tünemények időbeli szakaszosságának felismerése nagy mértékben közreműködött abban, hogy az ős ember az időszaki változásokkal együtt járó, reá nézve kedvező vagy kedvezőtlen körülmények bekövetkezését előre sejthette, s ez által azokat czéljainak elérésére alkalmilag felhasználhatta, vagy azok ellen védelmi állásba helyezkedhetett; de a megfigyelések alapján készített eszközei: a kő-ballák, kések, nyílhegyek s különféle csonteszközök, későbbi korból a réz-, ntéginkább a bronz előállítása és felhasználása oly combináliók eredményei egyszersmind, amelyeknél a tér és az idő, az anyag és erő számításba vétele elkerülhetetlenül szükséges volt. így — mint a nyári álom, képeinek határozatlan körvonalaival. bejátszik az ébredéskor szerzett érzéki észrevételek körébe, és az álom és való képei emlékezetünk tábláján egy homályos képbe futnak össze, s magunkhoz térve, a kettőt elválasztó halárvonalat hiába keressük: — az emberi szellem fejlődésének legalsó lépcsőjén is az ösztönszerű utánzás, és a szemlélet által nyert érzéki észrevételekre alapitolt egybevetés oly homályos egészszé, annyira egymásba olvadnak, hogy e fokon öntudatos szellemi munkásság által szerzett természettudományi ismeretekről alig beszélhetünk, vagy legalább azok terjedelmét a megismerés első fokán -- az érzéki észrevételek által — szerezhelő ismeretek korlátai közé lehet és kell szorítanunk. A fejlődés ezen szakaszát a természettudományok lörlénelem előtti korszakának nevezhetjük, A fejlődés további folyamában feltette az ember a miért*

1 kérdését, és a természeti tárgyakon és tüneményekben felismert öszhangzat és szabályszerűség okát kutató kérdéseire feleletet keresett; de e fokon már nem a rajta kívül, obieclíve létezőkön található physikai. hanem a saját subieclivitásában talált physiologiai és psycholo') Lubbock: A történelem előtti idők. Ford. Öreg János. I. k. 225 és 241 1.