Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
- 2; — atomok térbeli elhelyezkedését épen nem lüntelik fel, hanem csak bizonyos alómokmik Összefüggését vagy szomszédságát ábrázolják. Le Bel és Yan't Hoff') az atomok térbeli elhelyezkedésének kimutatására egy elmés hypoihezist állitotlak fel. Képzeljük, hogy a mocsárgázban levő szénatom valamely tetraéder középpontját foglalja el. és a négy hydrogén alom a négy csúcsra van helyezve; ha ekkor a melhán két hydrogén atomját két különböző atomcsoporttal helyettesítjük és az ezeket összekötő élen egy a középpontot is magában foglaló sikol képzelünk fektetve, ez a sík a lelraédert kél symmetricus részre osztja, s két nem helyettesített hydrogén atóm egy. a metszési síkra állított függélyesben s a síktól egyenlő távolságban fekszik, úgy hogy ha a metszési sikol tükörnek képzeljük, egyik atóm a másiknak tükörképe lesz. ") De ha még egy hydrogén atomot helyettesilünk valami atomcsoport által, a tetraédert bármelyik él irányában szoljuk ál, a szelő síkra függélyes egyenesben egyenlő távolságra álló atómcs portok közül egyik sem lesz a másiknak tükörképe, hanem asymmctricusokká lesznek. Ez esetben, midőn a szénatom asymmelricusan van négy különböző atomcsoporttal összekötve csak két helyzetben lehelnek az atomcsoportok oly állásban, hogy az egyik a másiknak tükörképe lesz. t. i. akkor ha a tetraéder egyik csúcsát a lükörfelé fordulva, s az ennek szemben fekvő oldalt a tükör síkjával parallel helyzetben képzeljük. Ezen a tárgy és képe által mutatott helyzeteket ugy állithatjuk elő, ha a tetraéder két csuesán levő atomcsoportokkal helyet cseréltetünk, a mi a keltőt összekötő élnek I80 ü-ra való elfordulása által érhető el; ez esetben tehát csak kél isomér test keletkezhetik, s a szerint, a mint az egyiket az óramutató forgásának irányában, vagy azzal ellenkező irányban való forgatás állal gondoljuk származottnak.a másikból, a polárisálió síkját i.s az jobbra, vagy balra té') Die Lagerung der Atome in Räume von, Dr. J. H. van't Hoff. Deutsch bearb. von Dr. F. Hermann, Braunschweig 1877. '') P. o. a propionsav képletében : CII3 H-C-H GO-OH
