Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 8 renaissance hajnala. A politikai, vallási és társadalmi téren* messze ható küzdelmek indultak meg; a műépítészet lerakta az utókort bámulatra ragadó emlékeinek alapköveit; a kereskedelem gyors fejlődésnek indult; a felfedezések és találmányok kora megkezdődött. Copernicusnak a Ptolemaeusé helyébe állított naprendszerében a föld, e setét középpont helyét a fényt és meleget sugárzó nap foglalta el, és e középponti nap sugarainál fedezte fel Kepler a bolygók pályájának és mozgásának, Galileo Galilei a szabad esésnek és az ingának törvényeit, Albion nagy halhatatlana pedig a gravilalió törvényének felállítása által áz égi és földi mozgásokat egy közös okra, az anyagvonzás hatására vezette vissza, igy e nagy szellemek az alexandriai csillagászok által az égiekre irányzott természettudományt — mint Prometheus az égi tüzet — ismét a földre hozták, a földön létezőkre irányozták. Ezen nagyon is feltűnő eredmények, s a félremagyarázott Aristolelesi-lan meddő volta a scholasticismus hatalma alól szabadulásra törekvő philosophiát a természettudományok állal kövelelt fejlődési menet megfigyelésére indították. Roger Bacon három eszközét jelölte meg az ismeretnek: a tekintélyt, okoskodást és kísérletet; Verulámi Rácon a tudományok fejlődésének uj korszakát nyitotta meg az által, hogy „az egyes tudományokat laboratóriumaikból a gondolat mezejére vezette, a philosophiát meg iskoláiból a kutatás műhelyeibe vitte".

1) A Demokritos-Epikurféle atom-elmélet is újra elő lelt hozva a letűnt századok homályából; J. Chrysoslomus Mágnenus páviai orvos 1646-ban kiadta Demokritos életéről és tanairól írott munkáját, melyben a Demokritosi tan a peripatéticusok és scholaslicusok tanaival levén össze keverve, általa az atom-elmélet többet veszített mint nyert. Nagyobb készültséggel és nagyobb sikerrel fogott az atom-elmélet felújításához Gassendus Péter (1592 —1655), akinek munkáit egyik követője Bernicrus Ferencz adta ki, másik követője pedig — Gualterus Charlelonus — az alom-elméletet „Physiologia EpicureoGassendo-Charletoniana, sívé fabrica scientiae naturalis ex hypothesi atomörum raparatae" czimü munkájában Britanniában terjesztette s lette ismeretessé.

2) De a Demokrilos-féle alom-elmélet Roger Bo*) Lewes: A philosophia története. II. k. 367. 1. 2) Jacobi Brvckeri Jnstitutiones históriáé philosophicae pag. 638.