Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881

I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde

- 6 3 ­n késő nemzedékre nemesítő leg, mely legszentebb föladata. A költő is n kor szülötte, de a valódi költő dalával a kor fölött áll, s a képzelem tüzével megnemesitve zengi a forrongó érzelmeket. Szépen ide illenek Gottsehall szavai: „Az idő kerekei forognak, az emberiség uj pályákat ér el, uj érdekek harca zajlik elő. A költő természetesen az embert tekintvén e forrongás középpontjának, mint művészete főtárgyát, ilt is felfogja öt keresni; a tarka világban uj és gazdagabb anyagot fog találni, de ebbe saját nagy lelkét nézi bele. Az uj cnlturai korszak külsőségei nem vakítják meg öt, mint az apró szellemeket és látszat­költőket, kik az idők múló érdekeinek és céljainak szolgálnak, hanem az megragadja az örök fejlődés fonalát, a jelenségek prózája nem hozza öl tévedésbe, habár az siirü felhő gyanánt szakad is le, hanem az örök eszmének sugarával épen a felhő cseppjeiből teremti a szép­ség szivárványát. , w Csak így hirdethetik a költők mindenkor a nép legméltóbb s legemberibb érzelmeit. Csak igy zenghetik a lelkesítő nemzeti eseményeket s hagyományokat. Csak az érdemes a valódi költő névre, ki megfelelő hangot tud adni ez érzelmeknek, ki képes a nemzet szivéhez szólani, mint Tompa mondja: Beszél a szent, dicső természet, De mi vagyunk tolmácsai; A sziv, a mit titokban érzeti: Tőlünk hallja kimondani; i'liink villám s tenger habokra Erijük virág és szellő szavát; Mi az Ur égő csipkebokra, Jelentve általunk magát. Csak ha mindezeket figyelemre méltatjuk, lesz a szép m& a hit, remény és szeretelnek ápolója, iránytű az élet hullámos tengerén, melynek zivatarai közölt reménylelve nézünk a feletlünk ragyogó, örök boldogságot ígérő csillagokhoz. Minden szép műnek lényegét a szép képezi; mindenek elölt tehát ki kell fejtenünk a szép fogalmát, meg kell ismerkednünk az aeslhe­tikai tényezőkkel, hogy ezek világításánál élvezhessük a felvett költe­mény szépségeit. — Lelkünknek azon erejét, melynek segítségével kifejtjük a szép fogalmát: értelemnek nevezzük, ugyanezen értelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom