Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881

I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde

boldogságát, elnémul beszédes ajka, némán, panasztalanul hervad a sír felé: Jó lesz majd oil megpihenni Oda leni majd nem fáj semmi. Érzelme nem ver nagy hullámokat, szenvedélye nein a kétségbeesés szenvedélye; mint a kisded ló tükörén keletkezett hullámok tovább-tovább gyiirüdznek s végre parihoz ülődve megtörnek: ugy fájó gyötrelme, a lemondás égő fájdalma lassan-lassan emészti szél, s csak az elfedő sírban leli nyugalmát .... hisz édes ágy a sírkebel Annak, a ki elfáradva nyugszik el . . . Elfárasztott boldogtalan szerelmem, Oh mi jó lesz nyugodalmam föllelnem! A lartalmi szépség alapformái közöl a fenség s kellemmel találkozunk e műben: fenség van az ősz l\ lerdiben, ki előtt, mint hős bajnok s lisztes agg elölt tisztelettel hajolunk meg; - fenség van a királyban, ki ez egyszerű vadász-zubbony alatt sem tagadhatja meg magát s méltósággal szernél»« n kél, hogy elmondja fenséges köszöntőjét. melyben nagy eszméknek ad kifejezést; fenség van megjelenésében, midőn diadallal koszoruzollan tér meg Budára; fenség van kifejezve e szakban: S felrobognak hadvész-ülte képpel Újlaki s a megbékült Garák S a király jő, felség érzetével Környékezvén öt a hős apák. De mind Poterdiben, mind a királyban a fenség mellett megvan a kedvesség is; Pelcrdi szives házigazda s gyengéd gondozója Ilonkának; a király nyájas, előzékeny, kedélyes az ősz s sugár lány körében. — A teljes kellem van kifejezve Ilonkában; Vörösmarty csak pár vonást ad, de e nehánv vonással elöltünk van Ilonka egész bájos alakjában; Vörösmarty ezeket mondja róla: „sugár lány", „könnyű s jaIszi illanása, mint az őz futása

4', „bájos unokája*

1*, ,,erdők szép virága*'; — megvan benne a kellem másik alkotó eleme a kedvesség is, nyájas, szives, előzékeny, gyengéd, tapintatos.